Piller Dezső: Zamárdi krónika - Iskola és Levéltár 25. (Kaposvár, 1986)

3. A török idők krónikája

27

lónak való "szoncso.kot" /lófarok/ kértek. Sokkal szomorúbb esemény volt az, mikor 1557-ben Magyar Bálint fonyódi várkapitány megdúlatta Zamárd falut, mert meghallotta, hogy az adót fizet a töröknek is./48/

Takaró_ Mihály tihanyi várkapitány írja a nádornak: "Nagyon megharagudtam Magyar Bálintra, a íonyódi várkapitányra, mert kegyetlenül_ bánik a szegény_ jobbágyokkal, vereti az "asszonyállatokat", rájuk gyújtja házukat, elveszi javaikat. így dúlatta meg Zamárd falut is, mert jogot formált hozzá, holott ezt a falut őfelsége a tihanyi várhoz adta."

Az 1960-as években az Új sori útépítéskor megtalálták a vastag koromréteget, és az utca elején lévő "csontgödröt" /a bikaistálló előtt/, ahova a dúlás áldozatait /félig égett .koponyák/ eltemették.

A század végére kiújultak a harcok. A harcias Szinán basa a Balaton mentén pusztított, dühében mindent felégetett, a falvak lángokban állottak. A vidék falvainak a fele elpusztult. Zamárd az 1593-96 között dúló háborúskodások idején pusztult el. A hajdani öt falu helyét, határát felverte a gyom, bozótj erdő. Eltűntek a szántóföldek, a szőlők, elvadultak, nőttek a mocsarak, nádasok. Tönkrementek az utak, hidak, határjelek./49/

Egyházaszamárd templomának csonka tornya még száz év múlva is őrködött magányosan a vigasztalan táj fölött.

A templom föld feletti köveit az apátság hordatta el 1862-ben Tóközpuszta felépítéséhez. A fundamentum köveit a felszabadult jobbágyok utódai szedték ki a századfordulón. Fehér Józsefé.k házat és verandát, Fehér Pálék udvarukon mély pincét, majd ezt elbontva házat építettek a fehér, hosszú rnészkőlapokból.

1964-ben a lugasszőlő alá való mély ekés szántásnál, a templom déli és északi falánál a lánctalpas megtalálta és felforgatta a "csontházakat", ahova az ostrom alatt elpusztultak tetemeit elhantolták. A boronák széles, nagy területen szórták szét a hajdani gyermekek, ifjak, öregek megsárgult csontjait./50/