Piller Dezső: Zamárdi krónika - Iskola és Levéltár 25. (Kaposvár, 1986)

2. Honfoglalás kori és Árpád-kori emlékek

20

állhatott, itt a szántások épülettörmeléket mutatnak. Az innen induló dűlőt ma is Kiszamárdi dűlőnek nevezik az endrédiek.

Egy múlt századi irat pedig a tóközi rét közeli részét nevezi Kisszamári rétnek.

Az aprócska falu népe halászattal foglalkozhatott a Szamár- di-tó /ma Tó.közi-berek/ berki vizein. A jó földeken gabonát termeltek. A kövér legelők és a Töreki felé eső tölgyesek az állattartást tették lehetővé. A falucska helye ma pár udvarnyi, egyenetlen terület, birkalegelő.

Felsőzamárd romjait, a harangtorony alapját, a temető árkát és egy kőépület helyét Báthori István országbírónak, a kereki vár urának egyik, 1436-ban kelt határjáró levele alapján sikerült azonosítani. Az endrédi Halastó nyugati partján egy kis szilfás magaslat rejti romjait. Lakossága szőlőműveléssel, legeltetéssel, erdei munkával, foglalkozhatott.

Hegyközségi település volt, egymástól távolabb eső házakkal, pincékkel /vincellérlakások/. Régi, beomlott pincéinek sora a Kotlok nevű zúgvölgy déli peremén ma is látható.

A Kotlok török szó, vidám helyet, mulatóhelyet jelent. Bizonyára az endrédi török katonák adták neki ezt a nevet, akik a Korán tiltása ellenére is kortyolgatták itt a hegy levét.

Felsőzamárd nevét onnan kapta, hogy ez a kis Endrédi-patak /Gyugyi-patak/ folyását figyelembe véve, följebb esett a bocsi- dai hídnál lévő Kyszamárénál.

Lykzamárd helyéről semmi biztosan nem tudunk. Nevéről következtetve valami mélyedésben, "li.k"~ban kellett lennie. Helyét a Diászó-völgy elején vagy a végén kell .keresnünk.

Az endrédi út építésénél, a mély bevágásban szoros temetkezés sírjai bukkantak elő./36/ Ugyancsak itt, az akácásban, az agyagbánya nyugati oldalán, a magas partból a markológépek 40-50 sírt szakítottak le, mikor a földet a Balaton térségének feltöltésé-