Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)

Bárdudvarnok

8

BÁRDUDVARNOK

A község több, valamikor önálló helység egyesüléséből keletkezett, Ezek közül néhány már a középkorban is létezett, mint Szerászló, Lipótfa vagy Szend-puszta, ugyanakkor mások csak a 19. században jelentek meg.

Bárd neve 1229-ben fordul elő először írott forrásainkban, a székesfehérvári káptalan birtokaként. Középkori birtokosai voltak: a Mérey család, a Perneszi család, Dersfi Parkas. A 18. században több család is osztozott rajta, míg a 19. században a Somssich és a Goszthony családnak voltak itt nagyobb birtokai.

Szerászlót 1441-ben említik első ízben az oklevelek, s ekkor az Illyemindszenti családé. Később a Sárközy, a Koroknay és a Szily család birtokolta,

Lipótfa az 1456-os oklevélben Ipothfalwa alakban fordul elő. Ekkor nyerte adományul Ipothíalvi Miklós V, Lászlótól, Szend- puszta első okleveles említése Zend alakban az 1403-as évre datálódik.

Bánya helység a Pogány család birtoka volt, s 1889-ben került a Darnay család kezére.

Bárdibükk-pusztán a Mérey és később a Goszthony család osztozott .

Zsipfalva a Szily család birtoka volt, Kopaszhegy-pusztát pedig a Somssich család birtokolta.

A régészeti feltárások alapján azonban az is megállapítható, hogy már a bronzkorban emberi település létezett a mai község helyén.

Szentbenedeknek már 1766-ban volt parókiája, amelynek leányegyháza Bárd volt.

A 19. század közepén Bárd községnek Szend-pusztával együtt 339 lakosa volt, Szerászlón, Lipótfán és Zsipfalván pedig 307- en éltek összesen.

Az úrbéri birtokrendezést még a jobbágyfelszabadítás előtt végrehajtották, amikor is 5 jobbágytelek és 1 zsellértelek került a parasztok tulajdonába.

Az 1932-es adatok szerint a nagyközséghez tartozott Bárd,