Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)
Hajmás
25 custodiatusé, majd a kegyes tanítórend nyerte adománybírtokul. A 19. században a herceg Eszterházy és a Pallavicini családnak is voltak itt birtokai. A török kiűzése után 13 jobbágygazdát írtak össze a községben. Az 1720-as években 450-500 lakosa lehetett. Földjeiket két- nyomásos rendszerben művelték ekkor, s 2-3-szoros terméshozamot értek el. Legelőjük nagyon kevés volt, ezért a szomszédos Tersi- na-pusztán béreltek hozzá. Két malma volt a helységnek, 1773-ban már volt tanítója, és az 1789-ből származó források szerint "az iskolát hosszabbítani kell, kályha, ablak nincs. Belső eszköz semmi", A II. József kori népszámlálás adatai szerint 874 fő lakosa volt, a 19, század közepén pedig már 1835 fő. Az 1870-es népszámlálás idején 208 házát és 2313 lakosát írták össze, 1310- ben 2748, 1932-ben 27OI fő volt a népessége, A paraszti földekkel kapcsolatosan már a jobbágyfelszabadítás előtt, 1845-ben egyezség jött létre a földesúr és a jobbágyok között, de a birtokok végleges rendezésére csak 1859-ben peres úton került sor. Ekkor 72 jobbágyteleknek megfelelő földterület jutott a parasztok birtokába. Az 1930-as években jelentős számú iparos működött a községben: két asztalos, két ács, két bognár, egy borbély, hat cipész, két férfiszabó, két kovács, egy kőműves, egy szíjgyártó,8 volt hat fűszer- és vegyeskereskedés, öt kocsmáros, két hentes és mészáros, Az 1940-es években kisközség volt, de önálló csendőrőrssel rendelkezett, a körjegyzőség is itt székelt,és postahivatala volt. Ekkor még az igali járáshoz tartozott. 1944, december 4- én szabadult fel. HAJMÁS Első ízben egy családi osztozkodás kapcsán történik említés a helységről, amikor is 1346-ban az eredetileg a Győr nemzetség birtokában lévő település Szerdahelyi Dersfi Péter kezére kerül. 1425-ben és 1489-ben Haghmas alakban említik az oklevelek, Pesty Frigyes szerint azonban mindig Hajmás fa = Hajmásfa volt a neve. A török hódítás idején elpusztult, de miután 1703-ban a Feste-
