Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)
Hedrehely
- 26 tics család birtokába került, 1715-ben újratelepítették. A községhez tartozott még Ivánkapuszta, amelynek helyén a középkorban Ivánkafalva nevű helység létezett, s amely szintén a Győr nemzetség valamikori birtoka volt. A török időkben azonban ez a helység is elpusztult. Az 1720-as években mindössze 100- 150 főre becsülhetjük lakéinak számát. A megyei összeírásban mindössze 4 adózó családot jegyeztek fel. A határhoz 7 és fél katasztrális holdnak megfelelő írtásföld is tartozott. A török kiűzése után csak 1718-ban telepítették be. II. József korában 183 főt írtak össze, s ez a szám a 19« század közepére 424 fóré emelkedett, Az 1870-es évi népszámlálás alkalmából 501 lakost számláltak össze, akik 76 házban éltek. A lélekszám 1910- ben 429 főre csökkent, 1925-ben 424 főt, 1932-ben pedig már csak 419 főt számoltak össze. Az 1858-59-ben lezajlott úrbéri birtokrendezés alkalmával 18 volt jobbágytelket és 2 zsellértelket juttattak a parasztok birtokába. Az 1925-ös közigazgatási lap adatai szerint 1940 katasztrális hold volt a község határa, melyből a szántó 804, a rét 134, a legelő 230, a szőlő 47 és az erdő 662 kát.holddal részesedett, A falu lakói 131 lovat, 299 szarvasmarhát, 684 sertést és 177 juhot tartottak. Két kovács, egy bognár, egy cipész és egy takács dolgozott ekkor a faluban. A felszabadulás előtti kisközségnek Kaposgyarmat helységgel közösen volt vasútállomása. Az előrenyomuló szovjet hadsereg a községet 1944« december 1-én szabadította fel. HEDREHELY A községben talált leletek tanúsága szerint már a római korban lakott hely volt. Az első okleveles említése azonban csak a 14« századból származik. Az 1332-37« évi pápai tizedjegyzék- ben mint plébániával bíró helység szerepel, Az 1339. évi és 1364-es oklevelekben Hedruch alakban fordul elő. 1403« március 23-án a Zsigmond király uralmával elégedetlen urak itt ültek össze, és kiadványt szerkesztettek az ország lakosaihoz. 1443-
