Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)

Gölle

- 24

1842-ben megkezdődtek az úrbéri birtokrendezések a községben, de a végrehajtásra csak tíz évvel később, 1852-ben került sor. Ekkor 39 jobbágyteleknek megfelelő terület került a parasztok birtokába.

1932-ben 4238 katasztrális hold volt a község határának kiterjedése, ebből 2855 hold szántó, 371 hold rét, 310 hold legelő, 364 hold erdő, 153 hold szőlő volt. Jelentős területen foglalkoztak dohánytermesztéssel is.

Két asztalos, két bognár, egy borbély, három cipész, két kerékgyártó, egy kovács, egy kőműves látta el az ipari tevékenységet a községben. Három cséplőgép-tulajdonost és egy malomtulajdonos családot tartottak számon. Kocsma, hentes és mészáros, valamint fűszer- és vegyeskereskedés működött a faluban. Dohány- tőzsdések és marhakereskedők is éltek a helységben.

A Horthy kori kisközségnek körjegyzősége, postája, távírója és telefonja volt, s ekkor a nagyatádi járáshoz tartozott.

A községet a szovjet csapatok 1944. december 6-án szabadították fel.

G Ö 1 LE

A község határában neolitikus kori kőeszközöket találtak. Régészeti terepbejárás során megállapították, hogy a határnak az ún. Süllyedt-vár elnevezésű részén késő római erődített vár állhatott.

A községhez csatolt Alsó- és Eelső-Hetény puszták helyén állt a középkorban Hetény falu, amely az 1332-37» évi pápai tized- jegyzékben fordul elő először. Inám-puszta is falu volt a középkorban, erről az 1560-70-es évekből származó török kincstári adólajstromok tanúskodnak. Mersi-puszta helyén a középkorban Merse falu feküdt. Első okleveles említése 1345-ből származik. Uzd-puszta helyén azonos nevű falu volt a középkorban, először az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben szerepel, s ekkor már egy- házashelyként említik.

Gölle községet egy 1550-ből származó oklevél említi elsőként. Középkori birtokosai között a legjelentősebb a Dersfi család volt. A 18. század első felétől kezdődően a székesfehérvári