Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)

Csoma

14

143 jiHid írtak össze ekkor. Egy-egy ács, cipész, asztalos és kovács dolgozott ekkor a faluban.

1932-ben Önkéntes Tűzoltó Egyesülete volt, fűszer- és vegyes- kereskedés működött, volt egy kocsmárosa, és két cséplőgéptulajdonost tartottak számon.

A II» világháború előtti kisközség a szentbalázsi körjegyzőséghez tartozott.

Cserénfa egyike volt azoknak a helységeknek, amelyeket az előrenyomuló szovjet csapatok 1944« december 1-én már felszabadítottak.

C S 0 M A

Egy rézkori település és temető maradványait találták meg a község határában, ugyanitt avar temető nyomait is felfedezték.

A középkorban Tolna megyéhez tartozott. Első okleveles említése villa Cuma alakban az 1138-as évből származik, ekkor a dömö- si prépostság, a pécsi püspökség és Zenkó Miklós birtokában volt, 1733-ban a Hunyady család birtokába került,

Az 1715-ös országos összeírás 6 adózót, köztük 5 jobbágy családfőt talált a helységben. Az 1720-as években hozzávetőleg 150- 200 lakosa volt, A megyei összeírásban 11 adózó családot jegyeztek fel. 1773-ban 161, a II. József-kori népszámlálás idején 198 lakosát írták össze, a 19. század derekán 473 lakója volt, 1870- ben 66 házat és 545 főt írtak össze. A falunak 1910-ben 538, 1932-ben pedig 617 fős lélekszáma volt.

Az úrbéri földeknek a földesúri területektől való elkülönítése még a jobbágyfelszabadítás előtt, 1847-ben megtörtént, s ekkor 13 egész négynyolcad telek került a volt jobbágyok birtokába.

Az 1930-as években 1463 katasztrális holdon gazdálkodtak az itt élők. Ebből a területből 859 holdat foglalt el a szántó*

269 hold rét, 97 hold legelő, 114 hold erdő, 12 hold szőlő és 68 hold nádas volt a határban.

Már 1773-ból tudunk arról, hogy működött a községben tanító, 1932-ben is egy tanító oktatott a katolikus elemi iskolában.