Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)
Csombárd
15 Volt a községben önkéntes tűzoltó egyesület ezekben az években. Mindössze egy cipész, egy kovács lakott a faluban, egy fűszer- és vegyeskereskedés működött és két kocsma. A Horthy-kori kisközségnek vasútállomása, postája, távírdája és telefonja volt. A megye határait elérő szovjet csapatok a községet 1944. december 1-én szabadították fel. CSOMBÁRD A községre vonatkozó legrégibb okleveles adatunk 1324-ből származik. Az 1332-37-es pápai tizedjegyzék megemlíti Hidas helységet, amely Csombárdtól délre feküdt, de a középkorban elpusztult . A hozzá tartozott Újfalu-pusztáról bronzkori régészeti leleteket - sarlókat - ismerünk. Birtokosai 1726-ig nem ismeretesek, ettől kezdve pedig a Pongrácz család tulajdonában volt. 1780 táján barokk stílusú kúriát építtettek maguknak - melyet a későbbi - idők folyamán részben átalakítottak. A török kiűzése utáni lakossága 50-70 főre becsülhető. A II. József-kori népszámlálás idején 229 lakosa volt, ami a 19. század közepére Újfalu-pusztával együtt 565 főre emelkedett. Az 1870-es népszámlálás 37 házát és 375 lakosát tartja számon, az 1910. évi összlélekszám 432 fő, 1932-ben pedig már csak 424 főt számláltak össze. A jobbágyfelszabadítás után, 1858-ban a község volt úrbéres lakossága és földesura egyezséggel próbálta rendezni a birtok- viszonyokat, Mivel azonban nem sikerült megegyezniük, 1859-ben végül is peres úton döntöttek az 5 egész háromnegyed jobbágytelek sorsáról, A paraszti birtokokat 1860-ban végleg elkülönítették a földesúr birtokaitól. 1925-ben 1564 katasztrális hold területű határban 1254 hold szántóföld, 124 hold rét, 14 hold rét és 7 hold szőlő volt. A 468 lakos, 64 házban és 103 lakóhelyiségében élt, s összesen I23 lovat, 145 szarvasmarhát, 316 sertést és 320 juhot tartott.
