Pedagógus arcképcsarnok Somogyban 1. - Iskola és Levéltár 20. (Kaposvár, 1984)

4. Kálmán András: Bárány Ignác

36 3» Évente a növendékeknél egy alkalommal, a záróvizsgák után tartsanak képességvizsgálatot/"'7

A javaslatokat a bizottság elfogadta. A tanítógyűlésen Somogy

megyéből 37-en vettek részt. Csurgóról: Bauer Lajos, Fettich Károly, Mátray Gyula és Szolár István, míg a kaposváriak képvise8

létében Rippl József és Rippl Paulina tanítónő.

Jelentős eredménye a tevékenységének, hogy megalakult a tankönyvek, taneszközök és tanszerek kérdésével foglalkozó bizottság.

Bárány Ignác somogyi tevékenysége életének a legjelentősebb szakasza. Elméleti munkássága itt bontakozik ki az alábbi könyveiben:. Olvasó- és nyelvképzőkönyv /1869/; ABC-s és Olvasókönyv /1869/; Magyar nyelvkönyv /1870/; Magyarország története /1870/; Vezérkönyv az ABC-s könyvhöz /1874/; Tanítók könyve /1871 átdolgozott kiadás/; Az olvasás tanmódja /1874 átdolgozott kiadás/; Olvasókönyv az I-V. osztályosok számára /1879/.

Pedagógiai munkássága napjainkban kevésbé ismert, ma még feltáratlan, Az olvasástanítás történetében nem kapta meg az őt megillető helyet, Erre a tényre kevésbé lehet mentség az, hogy Gönczy Pál idejében alkotott, és kívánta megújítani az olvasás tanítását. Szakíró alkotásai az anyanyelv, a pedagógia és a történelem tanításának problémáira irányulnak.

A "Magyarország története elbeszélésekben" /1870/ című könyvét egyrészt az iskoláknak, másrészt az olvasó magyar családoknak szánta. Célja nemes, hiszen az elnyomás időszaka után a nemzeti szellemet kívánja ápolni, a magyar önismeretet gondozni. Könyvének megírásakor Szalay: Magyarország története című munkájára támaszkodott. Szerkezeti felépítésében hazánk történelmének kronológiai bemutatására törekszik, elsősorban történetek alapján. Értékes része könyvének az 1437-től kezdődő időszak. Ez a rész hazánk történelmét a nép szemszögéből igyekszik bemutatni.

Az azonosulást a nép érzései alapján kívánta elérni. A Dózsa-fé- le parasztháború okát abban látja, hogy "a pórnép Mátyás halála óta igen el volt nyomva"." Az 1848/49-es szabadságharcról a szemtanú alaposságával ír. Jellemző címek: A nemzet ébredése, A magyar szabadságharc, Gyászidők.

Könyvének érdeme, hogy hat az érzelmekre, figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, s közben a maga állásfoglalását is köz