Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)
Nagyatádi járás - Segesd
79 delt ispán és ennek tisztjei alatt állt* 1389-ben szabad királyi város címet és jogot viselt, és a mezőlaki Zambó Miklós királyi tárnokmester kapta cserebirtokként, amit özvegye 1396-ban visszabocsátott a kincstárnak. Rövid ideig Losonczi István özvegyéé. 1404-ben Zsigmond király Marczali Miklós volt erdélyi vajdának és rokonainak adta zálogba. 1474-0ta a Báthoriakkal közösen a Marczaliak bírták. 1488-ban a királyé, majd 1495-ben újból a Báthoriaké, 1583-ban pedig Ungnád Kristóf a földesura. A XVI. század második felében Segesdvár néven erődítményt e- meltek a megújuló török támadások ellen. Ezt a szigetvári török őrség 1591-ben elfoglalta, mivel az őrsége egy ünnep alkalmával lerészegedett. A magyar őrség lemészárolása után a várat felgyúj tották. 1594. március 22-én, a közeledő Zrínyi György seregének hatására, a törökök elmenekültek. A török az 1300-as évek végén épült ferences kolostort és templomot lebontotta, és a várba épí tette be. A XVII. századtól kezdve Segesdvár, később Alsósegesd és Segesdvár, még később Eelsősegesd nevek szerepeltek, amelyek a török hódoltsághoz tartoztak, A XVII. században a zalaszent- györgyi vár tulajdona, 1677-ben pedig Széchenyi György kalocsai érsek nyerte el. A községhez tartozik Alsóbogát-puszta, melyről 1229-ből van adatunk, Bogát néven. Az 1573-74« évi török adószedőlajstromban 4 házzal szerepelt. Pesthy Erigyes szerint /I864/: "Három fellegvár volt_hajdan Següj3dön_ugyanazon_domb 3. ágai_v£gén.j_ de_összekötteté^sben lévén _ezekj_ l/_K£letre_Tüskevár,_így_n£V£ztetik ma_i_s _egy_ ut£á£a._ A sán- ca_i má/g_láthaj;ók,_2/ Várdomb ,_m_ely_ne_k_he_ly_én _j_elenl£g_a_k£l£s- tor áll._Sán£a_i jjól kiveh.et_0k._3/ Badat_s£ny_ a nyugat_i ág£n_erő_s falak alapba i_ és_a_d£mbg£rin£en átnyúj t_ó_zó_mély_ árkok. 1703-ban Segesd városa és Polgár-Segesd helységek szerepelnek mint Széchenyi György birtokai. 1715-ben Alsósegesden 19 háztartást találtak, ebből jobbágygazda 13 fő, A lakossága 1720- ban 300-500 fő között lehetett. Az 1784-85-ös népszámláláskor a lakossága 587 fő. Eelsősegesd /Város-Segesd/, Először az 1554, évi török kincstári adólajstromban szerepelt 12 házzal. A török által lerombolt középkori /1294/ kolostor romjai helyén épített vár körül keletkezett a település. A török nevezte Város-Segesdnek. A község
