Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)
Nagyatádi járás - Segesd
80 gyorsan gyarapodott, mivel 1565-66-ban 69, öt év múlva 80 házból állt. A magyar adólajstrom szerint Nádasdy Ferenc a földesura. A török jelentős szerepet szánt a várnak és őrségének, mivel a Dráva-vidék biztosítását látta el. 1618-ban 444 főnyi őrsége volt. A vár 1687-ig volt török kézen. A pannonhalmi 1660- as dézsmajegyzékben Szentgyörgyvár tartozéka. 1677-ben Széchenyi György kalocsai érseké, s 1703-ban Segesd város alakban fordul elő. A Rákóczi szabadságharc idején elpusztul a község, és 1747-ben települt újjá. 1715-től a felszabadulásig a Széchenyi család a földesura. A török után a ferences barátok hozzákezdtek a kolostor újjáépítéséhez, amit 1744-ben az újabb pusztítás után fejeztek be, A kolostorban 1779-ben Dorfmeister Szent Katalin képe, valamint mintegy 3000 kötetes könyvtár volt. A XVIII. század második felében gimnázium és a megye első patikája is itt működött. A község határában van Lepled, amelynek neve 1269-ben fordult elő. 1406-ban a berzenczei Lérántfi György, illetve később a családé a tulajdonjog. Parókiája 1295-től ismert, újjáalakult 1734-ben, és anyakönyveit azóta vezette. Felsősegesd 17 adózójából - az 1715-ös országos összeírás szerint - 13 jobbágygazda volt, Az össznépesség 1720-ban 200- 300 fő körül lehetett, az 1784-85-ös népszámláláskor 1106 fő volt. Az 1848-as jobbágyfelszabadításkor 44 jobbágy-, 3 zsellérháztartás és ugyanannyi telek Alsósegesden, míg Felsősegesden 58 jobbágy- és 6 zsellértelek lett szabad. Az úrbérrendezést Alsósegesden 1859-ben, Felsősegesden pedig 1858-ban hajtották végre gróf Széchenyinél. Az 1850-es császári közigazgatási beosztáskor Alsósegesden 773, Felsősegesden pedig 1482 fő lakott, és a marcali járáshoz tartozott. Az 1870-es népszámláláskor Felsősegesden 222 házban 1924 lakos élt, míg Alsósegesden 1919 fő élt. 1872-ben a felső- segesdi körjegyzőség székhelye, melyhez Alsó- és Felsősegesd, Szob /1901-ig/ tartozott, és a nagyatádi járás községei voltak. 1910-ben Alsósegesden 1007, Felsősegesden pedig 2528 fő lakott. 1925-ben Alsósegesden a 4755 kat.h. földből /szántó: 1795/ gróf Széchenyi Bertalan tulajdona 2332 kat.h., míg az átlagos paraszti birtok 1,5-8 kat.h. Felsősegesden a 8008 kat.h. /szántó: 4903/ földből gróf Széchenyi Bertalané 4757 kat.h, volt. \
