Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)

Barcsi járás - Heresznye

21

ként említi« 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte a- dományul I» Lipót királytól. 1726-ban és 1733-ban puszta, és gróf Széchenyi Zsigmond tulajdonában volt. 1750-ben már ismét önálló jobbágyközségként szerepelt. A lakosság a XVIII. sz, közepén a Dráva áradásai elől lassanként a határ emelkedettebb részére kezdett telepedni, és a község régi helyét elhagyta. 1880- ban a falu kétharmad része leégett. 1720-ban a lakosság létszámát nem lehet megállapítani, de az 1784-85. évi népszámlálás 336 főt említett. Egy 1772. évi megyei összeírás szerint a falunak tanítója nem volt, a falu lakói pedig a horvát nyelvet beszélték.

Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás alkalmából 20 jobbágy- és 4 házatlan zsellérháztartást írtak össze benne, ezek 21 jobbágyős 5 zsellértelekkel rendelkeztek. A megszűnt robot gyalognapokban 2470,5, a pénzszolgáltatás pedig 20 ezüst Pt volt.

Fényes Elek leírásában - a XIX. sz. közepén - horvát faluként említette, amelynek 422 kát.holdja és 8 zsidó lakosa volt. Az úrbérrendezés 1859-ben peres úton történt, és 1863-ban hajtották végre.

Az 1870. évi népszámlálás 546 főt és 72 házat említett. A nem zetiségi megoszlás 1881-ben az alábbiak szerint alakult: 64 magyar, 1 német, horvát-szerb 451, egyéb hazai nyelvű 2, külföldi nyelvű 1 fő. A századelő első évtizedében - 1910-ben - 715 fő volt a lakosság létszáma, amely 1929-ig 894 főre növekedett. A községhez I664 kat.h. tartozott, ebből 1025 kat.h. szántó, 75 kat.h. rét, 34 kat.h. szőlő, 188 kat.h, legelő, 217 kat.h. erdő és 112 kat.h, terméketlen terület volt,

Herceg Festetics Tasziló 2156 kát,holddal rendelkezett. A köz ség népességének a száma 1941-ben 741 fő volt. A község 1945» március 29-én szabadult fel, A levéltárban található legrégebbi pecsétje 1790-ben keletkezett.