Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)

Barcsi járás - Homokszentgyörgy

22 HOMOKSZENTGYÖRGY Első ízben. 1425-ből van. róla adatunk. Az 1536. évi adólajst- rom Kálmáncseh és Öszpöte között sorolja fel. 1583-ban Ungrád Kristóf volt a földesura, 1598-99-ben Nádasdy Perencné. Az 1565- 66. évi török kincstári fejadólajstromban Musa-Szent-György nevű helységet találunk, mely 30 házból állott. Az 1660. évi pannon­halmi főapátsági tizedjegyzék szerint Szent-György várához tar­tozott, 1676-ban Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adomá­nyul I, Lipót királytól, 1715-ben 10 háztartást írtak benne ösz- sze. Az 1715-1733» évi összeírások szerint is a Széchenyi család volt a földesura, A református templom 1820-ban épült. 1863-ban a község fele leégett. Az 1720, évi országos összeírás 9 adózó családot említett, ezek 185 köblös földdel, 34 köblös irtással, 28 1/2 kaszás rét­tel és 12 1/4 kapa szőlővel rendelkeztek. Háromnyomásos művelést folytattak, a földet 4 ökrös igával szántották. A legelő elég tágas volt, a réten 1 kasza után közepes szekér széna termett, az uraság makkos erdejében a helység lakói 200 disznót neveltek, Az új malom haszna évi 5 R. Pt volt, 1720-ban az össznépesség alsó és felső határa 200-250 fő volt, az 1784-85, évi népszámlálás idejére azonban már 427 főre növe­kedett. Egy 1772. évi megyei összeírás szerint a falu lakói pro­testánsok voltak, és a magyar nyelvet beszélték. Az 1848, évi jobbágyfelszabadítás alkalmából 54 jobbágyot, 8 zsellért és 3 házatlan zsellérháztartást írtak benne össze, akik 35 jobbágy- és 1 zsellértelekkel rendelkeztek. A megszűnt robot gyalognapokban 3939,3, a pénzszolgáltatás értéke pedig 62 ezüst Pt volt. Pényes Elek leírásában - a XIX. sz. közepén - Szentgyörgy né­ven szerepelt tót-magyar faluként, 483 református lakosával. Az 1850, évi megyei összeírás 749 lakost említett. Az úrbérrendezés 1857-ben egyezség útján történt, amelyet még az évben végre is hajtottak, Az 1870, évi népszámlálás 953 főt és 92 házat említett. A századelő első évtizedében - 1910-ben - a falu lakossága már 1405 fő volt, 1925-ben pedig már 1535 fő. A község területe 7131 kat.h. volt, ebből 5053 kat.h. rét, 372 kat.h. szőlő, 30 kat.h. legelő, 246 kat.h, erdő, 1243 kat.h. ná­das, l60 kat.h, terméketlen terület volt.

Next

/
Thumbnails
Contents