Kanyar József: Fejezetek Somogy megye történetéből - Iskola és Levéltár 16. (Kaposvár, 1983)
A kapitalizmus agrárgazdasága
33 A táblázat és a fenti számítások azt mutatják, hogy 1920 és 1930 között az ipari vállalatok létszámának abszolút aránya csökkenésével összefüggésben - csökkent az egy üzemre jutó munkáslétszám is. Ugyanakkor az ipar struktúrája is átrétegződött. Számottevően csökkent a segéd nélkül dolgozó kis műhelyek száma, így a felszabadult munkaerő a dolgoztató műhelyek munkaerő-ellátását gyarapította. Alapvetően tehát arról volt szó, hogy 1930-ra a gombamódra szaporodó kis műhelyek életképtelenebb része megszűnt, áldozatául esve a nagyon gyengén jelentkező koncentrációs folyamatnak. Valóban igaz, hogy az 1920 utáni fellendülést nemcsak a nagyipar, de a kézművesipar területén is 1928-ban igen jelentős visszaesés követte, amikor is az önálló iparosok nagy százaléka volt kénytelen ekkorra - a szorgalmas munkával létrehozott - kis műhelyét bezárni. Ez az állapot - az Ipartestületek Országos Központja által végzett munka révén /az 1932. évi VIII. te. alapján/ - kedvező változáson ment keresztül a harmincas évek közepétől. Nemcsak a kézművesipar foglalkoztatottsága, hanem javuló anyagellátottsága is igen jelentős módon éreztette hatását, különösképp 1935-től kezdve, amikor is egyre nagyobb ütemben kezdték meg a közmunkába e rétegeket is bekapcsolni. xxx A megye legfőbb gyárainak és ipartelepeinek a számát figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy 1936-ban 190 malom, 49 daráló, 51 fűrészüzem, 27 téglagyár, 17 mezőgazdasági szeszgyár, 1 ipari szeszgyár, 1 cukorgyár, 9 tejfeldolgozó és vajgyár, 2 tejkonzervgyár, 1 húskonzervgyár, 4 gyümölcskonzervgyár, 3 bőrgyár, 3 szappangyár, 1 keményítőgyár, 1-1 kenderkikészítő, kenderfeldolgozó és lenkikészítő stb. gyár volt a megyében. A felsorolásból is láthattuk, hogy az agrár megye területén - egy-két nagyobb gyártól eltekintve - jelentősebb gyáriparral nem találkozhattunk. A meglévő gyáripar is - csaknem teljességgel - a mezőgazdasági ipar területére korlátozódott. A megye iparosítása a tőkeképződés lelassúdott folyamatának volt a legfőbb bizonyítéka. Mindez messzemenően kihatott a megyeszékhely: Kaposvár fejlődésére is. Ez a gyáripari lemaradás volt mindenekelőtt a legfőbb gátja a város fejlődésének. Energia- és nyers-
