Kanyar József: Fejezetek Somogy megye történetéből - Iskola és Levéltár 16. (Kaposvár, 1983)

A kapitalizmus agrárgazdasága

- 34 anyaghiány, fogyasztópiac és tőkehiány, mindez együttvéve voltak a polgári városfejlődés lemaradásának a legfőbb összetevői. Lényegében ezért nem volt olyan éles ellentét a gyáripar és a kisipar között a megyében, mint általában országosan, mivel a helyi gyáripar gyengesége következtében nem éleződött ki az ellentét olyannyira közöttük, mint az erősebb és a nagyobb gyáriparral rendelkező városokban és megyékben. Ez az ipar aligha lehetett elég fejlett ahhoz - állapította meg Gunst Péter is idézett munkájában, az országos arányokat is figyelembe véve -, hogy "tovább lendíthesse a mezőgazdaság fejlődését. Éppen ellenkezőleg: a mezőgazdaság fejlettségi szintje meghaladta az ország erőit. Mindez együttesen eredményezte, hogy 1920-1938 között a mezőgazdaság fejlődése lelassult, szinte stagnált."1"'1

xxx

Az elmondottak után a né_£e£ség_ime>g£s_zlására vonatkozóé legfon- to£abb_adatoka_t is táblázatokba sűrítettük:

II.

1920-1930

Foglalkozási

kategória

1920

Részesedés

%

1930

Részesedés

%

Változás

%

Mezőgazdaság /őstermelők/

267

208

72,6

268

780

69,7

100,6

Bányászat, kohászat

1145Ipar

50

192

13,6

58

157

15,1

115,8

Kereskedelem

8

132

2,2

10

391

2,7

127,7

Közlekedés

10

814

2,9

9

344

2,4

86,4

Közszolgálat

9

827

2,7

11

358

2,9

115,5

Véderő

3

907

1,1

2

7 66

0,7

70,7

Napszámos

2

474

0,6

3

177

0,9

128,4

Nyugdíjas és tőke6

255

1,7

11

157

2,9

178,3

pénzes

Házi cseléd

5

691

1,5

5

858

1,5

102,9

Egyéb és ismeretlen

3

975

1,1

4

602

1,2

115,7

A népesség összesen

368

486

100,0

385

635

100,0

104,6