Kanyar József: Fejezetek Somogy megye történetéből - Iskola és Levéltár 16. (Kaposvár, 1983)
A megye középkora
- 7 rális központja épült ki hazánkban. A magyar és a francia kulturális érintkezések jelentős nyomai századokon keresztül Somogy- várhoz fűződtek. A somogyi bencés monostor a középkori magyar írásbeliségnek egyik legjelentősebb vidéki központja lett Ti- hannyal, Pannonhalmával, Győrrel és Veszprémmel együtt. A monostor jellege francia lehetett, ha minden egyes tagja nem is volt az, hiszen a lelkészi teendők ellátását és a hite- iesneiy vezeteset - minden bizonnyal - magyaron: végeztén:, imre király már csak magyar apátot fogadott el a konvent számára, amikor Somogyvár véglegesen hiteleshellyé lett, a magyar hiteleshelyek századában: a XII-XIII. században. Hogy melyik évben lett azzá, azt nem tudjuk, de azt igen, hogy 1224 januárjában már ekként működött. A francia anyaapátság és Somogyvár között az alá- és fölérendeltségi viszony a XIV. század végén kezdett megszűnni. Hiába kérte 1417-ben a fláviavölgyi apátság Zsigmondiéi a fiók- és anyaapátság között megszakadt összetartozás' visszaállítását, ez a viszony többé helyre nem állott. Egy század múlva: 1538-ban maga a saint-gillesi apátság is megszűnt bencés monostor lenni, lényegében ez idő tájt oszolhatott fel vagy pusztulhatott el maga Somogyvár is. A pusztulás időpontját Széchenyi Imre 1535-re teszi, Rupp Jakab is a Mohács utáni esztendőkben emlegeti a törökök általi elpusztítását. Eüssy Tamás szerint - a Véssey család tulajdonában lévő két somogyvári konventi kiadványra való hivatkozással - 1539-ben még fennállott, működését azonban már nem lehet nyomon követni. A pusztulás szomorú sorsa jutott osztályrészül az egyetlen Somogy megyei hiteleshelyi levéltárnak is, amely még a XVI. század első felében gyakorolhatta hivatását, s 1543-ban még igazolta Derssfy István Budára küldött okmányainak 1541-ben való elpusztulását, de már - a vasvári káptalan bizonysága szerint - 1543-ban a Derssfy-ügyben Somogyvárra megidézett tanúkat nem tudta kihallgatni, mivel a perlekedő felek egyike sem mert - a török portyázóktól való félelem miatt - a hiteleshely előtt megjelenni.^ A század második felében már egyre nehezebbé vált a hiteleshely munkája, s működését csakhamar be is fejezte Somogybán. Az 1575- évi XVII. te. alapján elrendelték iratainak
