Kanyar József: Fejezetek Somogy megye történetéből - Iskola és Levéltár 16. (Kaposvár, 1983)

Iskola a 18. században

- 26 ­Mindez azt jelzi, hogy a somogyi népiskola a reformkor végi 1845-ös szabályzatok kibocsátása utáni esztendőkben, a felülről jött nyomás és a nemzet józan belátása alatt fejlődő neoabszolu­tizmusban már olyan előmenetelről tudott számot adni, amely vé­gül is az alfabetizáció 1869-es - az országos átlagnál kedvezőbb - kulturális mutatószámaiban jelentkezik. Igaz ugyan az, hogy az aprófalvas dél-dunántúli megyék népiskolai eredményeire épülő kulturális fejlettségszint még nem érte el az észak-dunántúli megyékét, mindazonáltal az iskolák és a tanítók számának, folya­matos növekedése, a rendszeres iskolába járás arányainak az e- melkedése, az egytanítós népiskolák tanítóinak a helytállása nem­csak az elemi oktatásban, hanem a közművelődés széles mezején is számottevő. Érdemeik között lehet felsorakoztatni a következőket: a gya­korlati mezőgazdasági ismeretek oktatásának fejlődése /vasárna­pi, gyümölcsfaiskolák stb./, a taneszköz! felszereltség örvende­tes gyarapodása; a tanítót egyre inkább gúzsba kötő megélhetési források /főképp a községi, az egyházi és az uradalmi szolgála­tok/ másodállásban való ellátása alóli fokozatos felszabadulá­suk stb. mind-mind jótékonyan hatott az oktatásügyre. De hozzá­járul a jobb kép kialakulásához az is, hogy az egyházi hatóságok nagyobb felelősséget éreznek a népiskolák iránt, s többet törőd­nek ügyeikkel; a tanítói jövedelmek lassú - noha még korántsem elegendő - egyenletes növekedése, továbbá az a jelenség is, hogy a hatóságok előtt az iskolabevallások okmánydokumentumaiban le­fektetett és aláírt fixumszerű adatok a korábbinál jobban tükrö­zik a valós helyzetet. Mindez együttvéve azt eredményezte, hogy az iskola korszerűbb lett /stb./, amelyben már nagy teret fog­lalt el az "okszerű" természettudományos és mezőgazdasági, de a korszerű állampolgári ismeretek tanítása is, így az iskola végül is a Dunántúl 6-15 éves tankötelezettjeinek 1869-ben már 63,95 százalékát tudta - többé-kevésbé - rendszeresen padjaiba ültet­ni. S ha mindehhez hozzászámítjuk az eötvösi népiskolai törvények szolgálatában felállított csurgói tanitóképezdét is a megyében, akkor a népiskolázás terén még akkor is nagy előrelépés történt, ha Somogybán - a többiekhez hasonlóan - a felekezeti egytanerős falusi népiskolák domináltak. Ezekben az iskolákban a néptanítóknak - akik a társadalom ér-

Next

/
Thumbnails
Contents