Kanyar József: Fejezetek Somogy megye történetéből - Iskola és Levéltár 16. (Kaposvár, 1983)
Iskola a 18. században
20 A gazdaság lassú fejlődésével együtt - vele összhangban - némiképp változni kezdtek a társadalom funkciói is, s ennek nyomában - ha lassúbban is - változtak a művelődési igények. Végül is e művelődési igények azokból a funkciókból nőttek ki, amelye- két a gazdaság és a társadalom látott el egy-egy területen. így került a Dél-Dunántúl - de az egész Pannónia is - a gazdasági és a társadalmi fejlődés perifériájára a hódoltság alatt, ahol is a másfél századra állandósult török fenyegetés nemcsak a hódoltság korára fogta vissza a polgári fejlődést, de még a fel- szabadulás utánra is századokra a feudalizmus megerősödése lépett a nyomdokába. E visszamaradottság legszembetűnőbb jegyei közé tartozott a tájban a késleltetett városfejlődés, a városfejlődés megállása, illetve az átlagosnál is lassúbb regenerálódása, amely még a mezővárosi fejlődésre is kihatva - lassította, befullasztotta azt, A térségben a kis mezővárosok megmaradtak valamiféle földesúri függésben lévő kisvárosoknak, amelyek a valódi városi polgárság kialakulásának a folyamatában nem képezhettek elégséges lendítőerőt. Jellemző, hogy a lassúbb fejlődés következtében a régióban csak egy város: Pécs tudta elnyerni a szabad királyi városi rangot, s ezt is csak utolsóként Pannóniában: Győr, Sopron és Székesfehérvár után, így a hét dunántúli civitásből mindössze csak egyetlen esett régiónk területére. Nem kevésbé jellemző viszont, hogy az ide 1785-ben Győrből áthelyezett királyi akadémiát /jogi főiskolát/ 1802-ben visszahelyezték a Bécsből könnyebben ellenőrizhető Győrbe. Dél-Dunán- túlt érzékenyen érintette az akadémia Győrbe való visszahelyezése, miután bölcseleti és jogi fakultásain - 1783-ban - már 179 hallgatója tanult 9 professzor vezetésével. A visszahelyezésnél Győr 8 megye érdekeire hivatkozhatott, Pécs pedig mindössze csak 3-ra: Baranyára, Somogyra és Tolnára. Végül is Pécs nem tudta Győrrel szembeni pozícióját tartani, még annak árán sem, hogy csak a jogi kar visszatartásán fáradozott, a bölcsészeti fakultást pedig átengedte volna Győrnek. Maga Somogy megye sem tudott mást tenni, minthogy követi utasításai közé sorolta az akadémia Pécsre történő újbóli visszahelyezésének a sürgetését az országgyűlésen - mindhiába. Ezzel a régió a XX. századig egyetem nélkül maradt.
