Kanyar József: Fejezetek Somogy megye történetéből - Iskola és Levéltár 16. (Kaposvár, 1983)

A megye középkora

- 14 ­vermekbe gyömöszölve a vadonban elrejteni, könnyedén rátehette a katonaság a kezét, de a sűrűbe húzódé nyájból és kondából a- ligha részelhetett ilyen könnyen. Ezért beszélhetünk - a század első évtizedében -• a megyében szinte csaknem nomadizáló állat­tartásról, amely helyét változtatva, a vadonban tudhatott csak az executio és a földesúri tekintet elől ideig-óráig elrejtőz­ni. Ám az erdőkbe húzódásnak más jelentősége is volt. Irtástele- pítésekről lévén szó, az erdők túlsúlya Somogybán meghatározta a gazdasági ágazatokat is, az állattartás hangsúlyozott jelen­tőségét s az állatállomány mozgatható vagyontárgy szerepét is, különösképp az ártereken. A nyári perzselő hőség ellenére az erdő legelőül is szolgált az állatállomány számára, ahol a pász­torok őrizete alatt 3 vagy 4 hónapig is ott maradtak. Jól látta mindezt Richard Bright is, a megyén keresztül utaztában: "A bé- lavári erdőben hatszáznál több szarvasmarha, körülbelül 150 lő. nagy sertéskondák és juhnyájak legelnek. Az uradalmi állatokon 10 kívül nagy számmal van itt paraszti jószág is, A török kiűzése után a Bél Mátyás által készített nem hely­ségszintű megyeleírásából arra tudunk következtetni, hogy a földművelés újraindítása Somogybán az erdőirtással együtt ment végbe. Ez az erdőirtás még a XIX. század első felében is dívott a megyében.^ A visszafoglalt területek gazdasági életének min­denekelőtt munkaerőre volt szüksége. A kormányzati telepítési tervek a beköltözőknek 6 évi állami adómentességet biztosítot­tak. A Németországból történő szervezett telepítések régiónk­ban Baranya, Tolna és Somogy megyéket érintették elsősorban, kisebb létszámban pedig a török elnyomás alatt élő délszlávok beköltözése révén ismét Baranyát és Somogyot, különösképpen a katonai határvidékeken. A betelepülések Somogybán csak 1720 után indulhattak meg, amikor is csak 240 települést írtak össze benne, ezekből is mindössze 3 helységnek a lakossága haladta meg az 1000 főt, másfélezres lélekszámot pedig egyik sem ért el. Az első két évtizedben főként a magyar és délszláv népele­mek telepedtek le a falvakban. Később, a telepítés aránya nö­vekedvén, 1720-1780 között kb. 44 000 magyar és délszláv köl­tözött a megyébe. Ezek a betelepedők fejlettebb mezőgazdasági

Next

/
Thumbnails
Contents