Bodosi Mihály - Frankl József: Somogy jeles orvosai 18-19. század - Iskola és Levéltár 15. (Kaposvár, 1982)

Fodor József dr.

- 35 a reformtörekvések éltetőjével, Markusovszkyval és baráti körével, akik nagyra értékelték a fiatal Eodor törekvéseit és értékes javaslatait* Markusovszky segítette ahhoz, hogy 1870-ben orvoskari ösztöndíjjal megvalósíthatta dédelgetett álmát, és 1 é- ves tanulmányútra mehetett*

Ennek során beutazta egész Európát és Angliát, s elmélyülten tanulmányozhatta az ottani egészségügyi viszonyokat. Ez a tanulmányút rendkívüli mértékben kitágította látókörét, és hatalmas ösztönzést adott munkájához. Saját szemével mérhette fel a legkulturáltabb államok egészségügyi színvonalát, s kikristályosodott benne az a cselekvési program, mely későbbi életútját meghatározta.

Hazaérkezése után kinevezik a kolozsvári "Államorvostan" tanszékre, ahol előadásaiban már az új szellem, a megújűló egészségügyi szervezés jövője bontakozik ki. Megírja máig páratlanul érdekes és tanulságos könyvét "Anglia egészségügye" címmel, mely egy akkor korszerűnek tartott egészségügyi szervezet és a népesség helyzetéről ad kristálytiszta kritikát, összehasonlítást téve más országokkal és a hazai viszonyokkal is.

Markusovszky figyelmét a kolozsvári előadások visszhangja nagy megelégedéssel töltötte el, s Eodor hatalmas energiáját és képzelőerejét szívesen telepítette volna át az ország szívébe, s ezért minden erővel azon dolgozott, hogy a pesti karon szervezzék meg a közegészségügyi tanszéket. Amikor aztán 1873-ban a tanszék szervezése megtörtént, természetesen Eodor kapott arra meghívást. Eodor mindenben méltónak bizonyult erre a bizalomra, mert ez időtől kezdve haláláig a magyar egészségügy szervezetének korszerűsítése képezte egyetlen törekvését.

Eodor fanatikus híve volt az új egészségügyi törvény gondolatának, ebben érezte a biztosítékot a felemelkedéshez. A cél érdekében ő maga és intézete az Országos Közegészségügyi Tanács tervezete alapján hatalmas gyűjtő, törvényelőkészítő munkába fogott, és 1875-re olyan törvénytervezetet sikerült kidolgoznia, mely kellő biztosítékot nyújtott a közegészségügy reformjához.

Az 1876-ban XIV. te.-ként elfogadott törvény olyan program volt, mely a maga idejében, az akkori ismeretek alapján, Európa legkorszerűbb egészségügyi közigazgatási törvénye volt. Hogy mégsem érte el a célját, az elsősorban a sajátos politikai helyzet és az egyre súlyosabb gazdasági viszonyok következménye volt,

Eodor jelentős kutatásokkal gazdagította a higiénia és a bak