Laczkó András: Diákszínjátszás Somogyban - Iskola és Levéltár 13. (Kaposvár, 1981)

Az iskolai színjátszás hagyományairól

Ekként Izsák és Rebeka házassága egy 17. századvégi erdélyi család történetévé alakult. Müvét egy valóban megtörtént házasság inspi - rálta, s ez alkalommal valószínűleg elő is adták / hatása nyomtatásban a 19. századig elért/.

Eddig kevesebb szó esett a történelemtanításról, pedig a história eseményei adhattak leginkább nyersanyagot igazi drámákhoz /hivatkozhatunk itt Racine példájára, aki Eszter cimü drámáját leánynevelő intézet növendékeinek irta/. Az enyedi kollégium körül születtek történelmi tárgyú müvek. Miskolci Cs.Zsigmond Cyrus kitétele cimmel a méd-perzsa királyfiról, irt kalandos történetet három felvonásos " comoedia"-ban. Munkája azonban csak egyszerű párbeszéd, a szereplők hosszan és részletezve mondják el az eseményeket. Ki kell emelni még egy névtelen komédiát a török és magyarok csatájáról, amelyben az összecsapás és a győzelem dramaturgiailag szintén nincs előkészítve, de a téma aktualitása mindenképpen figyelemre méltó.

A 17. században alakult ki az iskolai színjátszásnak egy olyan formája, amelyik a későbbiekben egy remekművet is eredményezett, az egyes felvonások közé iktatott közjátékokról, /interludium/ van szó. Célja az volt, hogy az egyes részek közötti szünetekben a nézőket szórakoztassák, s igy eredete a népi színjátszás hagyományaiból, illetve a deákos jókedv világából egyaránt lehetséges. Eredménye, hogy a jelzett nyelvi, hittani, históriai ismereteket, közlésének elnyújtott folyamatát felüditette. A közjátékok méginkább érvényre juttatták az életszerű ábrázolást, s ezzel együtt megszólaltatták a komédiázás nemzetközileg ismert típusait.

Ezekkel szemben a jezsuita iskoladráma a reprezentáció műfaja; az egyes kollégiumokban tanuló főúri diákok szívesen szerepeltek az előadásokon /Eszterházy Pál például többször fellépett nagyszombati diák korában/, s a mecénások olykor meg is jelentek a bemutatókon.

A jezsuiták évközben rövidebb, leginkább az oktatás szolgálatában álló darabokat adtak elő, a tanév végén viszont reprezentatív, látványos, szemet gyönyörködtető müveket. Ezeken kivül még egyházi ünnepségekhez is kötődött iskoladráma, vagy nevezetesebb egyéniségek életéhez /1651 farsangján Zrínyi Miklós tiszteletére Szent Gallicanus mártír és katona cimü darabot játszották, sok harci jelenettel/.- 7 -