Laczkó András: Diákszínjátszás Somogyban - Iskola és Levéltár 13. (Kaposvár, 1981)

Csokonai vígjátékai

- 25

A főhős férfiéhségével, a két gavallér pénzimádatával, Boriska könnyüvérüségével. A dalbetétek belesimulnak az alkotás szövegébe, még akkor is, ha - esetenként - kölcsönvételek. Itt is feltűnnek az idegeneket majmoló urak. Tipptopp párizsi módi szerint kedvesének képét berámázva zsinóron hordja a nyakában. Az első előadáson nagy réz gyertyatartók voltak a fülére kötözve, mert azt hangoztatta, hogy a francia férfiak aranykarikákat hordanak a fülükben. Lipitlotty pesti módi szerint öltözködött.Ezekkel a visszatérő alakokkal a szerző rendkívül sokféle variációban találkozhatott. Mindenesetre leleplezik önmagukat is, meg Karnyó- nét is: " LIPITLOTTY: he csalja meg magát asszonyságod, én nem tréfálok; értse meg a tréfát; én huszonötezer forintnak a lotté- ria által urává lettem; asszonyságod pedig egy ollyan hatvanesztendős ütött, kopott,hasadt hegedű, mellyet a sátán se tudna már kanafóriázni; én eszemmel tudok élni, az asszony pedig egy vén bolond."

Tekintetbe kell azt is venni, hogy a Karnyóné bizonyos mértékig megrendelésre készült, a Rákóczi-nóta ejtette csorba kiküszöbölésére, s igy Festetics kívánságait is teljesíteni kellett. Mindenesetre vérbő, jellem és helyzetkomikummal teli darabot mutattak be a diákok. Kiemelkednek Kuruzs csúfondáros költeményei, amelyek a legjobb iskolai drámai hagyományok folytatását mutatják. Ezek mélyén keserű kifakadások vannak a somogyi napok miatt, hiszen például Csurgón Csokonainak mindenesnek kellett lennie:

Pénzért mindennek szolgálok,

Sok s nagy csudát produkálok.

Esmérnek kicsinyek, nagyok,

Hallja meg az úr, ki vagyok ?

Doktor, borbély, alchimista,

Kéznéző, chiromantists Zsibvásáros és drótvonó Poéta és kosárfonó.