Beöthy Ferenc: A Dél-Balaton irodalmi és történelmi emlékhelyei - Iskola és Levéltár 11. (Kaposvár, 1979)

4. A déli part községeinek irodalmi és történelmi emlékhelyei

A Törökkoppányhoz tartozó, Somogy megye egyik legkisebb községéből származik Karai Lászlód Születési évét nem ismerjük. Meghalt 1485-ben. Budai prépost volt, aki saját költségén állíttatta fel - Hess András vezetése alatt - az első magyarországi nyomdát, és a Budai Krónika /Chronica Hungarorum/, az első Magyarországon nyomtatott könyv 1473-ban szintén az ő anyagi támogatásával jelenhetett meg.

Ka rád

Területe 5239 ha, belterülete 382 ha. 2754 lakosa és 844 háza van.

A község már a tatárjárás előtt is megvolt. A 12.század első felében a pannonhalmi apátságnak voltak itt birtokai. A török időkben járási székhely volt. A törökök erődítményéről először 1601-ben tesznek emlitést.

Gárdonyi Géza 1881/82-ben tanított Karádon. Regényeinek igen sok szereplőjét az itt lakó emberekről mintáz - ta. 1924-ben Karád lakossága emléktáblát helyezett el az iskola falán.Az emléktáblába vésett verset Móra István

irta : - "Kik áldozunk itt hittel,szóval,kővel,

Elmúlunk a forgó-szálló idővel.

Utánunk száz tanitó-nemzedék S ő még mindig tanitja nemzetét."Gárdonyi verseiről keveset tudunk, pedig ez a táj őt is

megihlette.

Csakhogy újra látlak, égnek ezüst tükre, Égnek ezüst tükre, szép csöndes Balaton! Arcát a hold benned elmélázva nézi,

S csillagos fátyolát átvonja Tihanyon.

/Gárdonyi; A Balaton /

Happ József tanitó, aki több mint ötven évig tanított Karádon, /Békefi Ferenccel és Kránitz Józseffel együtt/ feljegyezte, illetve közösen feljegyezték azt a verset, melyet Gárdonyi tanitóskodása alatt kézírással szekrényébe irt.