Beöthy Ferenc: A Dél-Balaton irodalmi és történelmi emlékhelyei - Iskola és Levéltár 11. (Kaposvár, 1979)
4. A déli part községeinek irodalmi és történelmi emlékhelyei
50 Mig urad én voltam óh, sifonér, Ruha írom volt benned, De borosüvegek glédája táborozott itt, Hej! Tele egykor mind valamennyi jó bikavérrel! Nézz ide drága utód! S kebeledből szálljon a sóhaj! Rakd be ruhádat, hogyha talán van? megjön a bor is! Csak legyenek jó barátaid, mint Don Vigolénak. Utóirat: Most urad én vagyok sifonér, Ruha most sincs benned. Csik Ilka Békefi József Népdalszerü verseiben is otthon van Somogybán. A virágos tabi réten két leány megy az ösvényen. Karád népe nemcsak az irodalomnak, hanem a zenének is barátja. 1978-ban leplezték le a Kodály-emléktáblát. Kodály a 30-as években gyűjtött itt népdalokat. E gyűjtemény a "Karádi-nóták" kiadását tette lehetővé. Kereki Területe 1443 ha, belterülete 100 ha. Lakosainak száma: 605, lakóházainak száma 163. A magyar államalapitás után is fontos szerepet játszott az őskorban kialakult veszprém-szlavóniai út,mely a tihanyi-szántódi réven át Kőröshegy, Kereki, Bálványos Kapoly, Zics érintésével haladt délnek. Ahol a széles völgytorok a dombok közé szorul, ott alakult ki Kereki község. Első okleveles adatunk III.Béla idejéből való. Régi temploma, mely kör alakú volt, 1870 körül pusztult el. A község neve valószinü a templom alakjával függ ősz sze. A várat 1336-ban emlitik először, amikor Czikó volt a várnagya. A 16.század közepe táján felrobbantották, és azóta is rom.