Somogyi életrajzi kislexikon - Iskola és Levéltár 7. (Kaposvár, 1980)

Tartalomjegyzék

országon /Bp., 1885/; A gyámügyi közigazgatás reformja /Bp., 1890/5 Sursum corda /színmű, Bp., 1904/; Mir ette' '/s'zirónü, Bp. 1907/. "

B o s z n a y István /Csurgó, 1868» október 19. - Budapest, 1944. november' 1./: festő, 1887-től 1891-ig Székely B., Gre- guss J. ^és Nadler R. tanítványa volt, majd Debrecenbe került rajztanárnak! 1'909“ tői a budapesti Képzőművészeti Főiskolán ékitményes rajzot, később alakrajzot tanított. Prózai felfogású tájképeit tárgyias természetfestés jellemzi: Ősszel, A rad- ványi pusztán, Nyári nap, Tó-partján stb. Több aranyérmet és dijat nyert^ többször rendezett gyűjteményes kiállítást* Számos tájképét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria.

C z eb e Gyula /Mezőtúr, 1887. február 17. - Balatonszent- györgy, 1930.^ július 13*/: klasszika-filológus» Az egyetemet Budapesten végezte, 1912-től ugyanott gimnáziumi tanár. 1917- től egyetemi magántanár. A Tanácsköztársaság idején a görög nyelv egyetemi tanárává nevezték ki. A proletárdiktatúra megdöntése után megfosztották állásától. Később a Magyarországi Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesületének főtitkára volt. Fürdés közben a Balatonba fulladt. A középgörög nyelvtudomány s a bizánci-magyar kapcsolatok kutatásában ért el jelentős e- redményeket. Főbb müvei: Az athéni társadalom Alkiphron leveleiben /Bp», 1909/: A veszpr'émv'ö'l'gyi 'oklevél görög szövege /Bp.,

131^ /:

C z i n d e r y László /Pécs, 1792. július 6. - Pécs,^ I860, január 24»/: nagybirtokos, főispán, mezőgazdasági szakiró,_ E- lőbb Somogy megye alispánja és országgyűlési követe, majd Vas vm. főispáhhelyettese, 1845-től pedig Somogy vm. főispánja volt. Működése során elsősorban aktuális mezőgazdasági problémák foglalkoztatták. A Somogy vm.-i gazdák részvételével lótenyésztő társaságot alapított. Az OMGE alapitó tagja, 1839-49-ben másodelnöke. 1849» január-május: Somogy megye császári biztosa,^ az osztrák kát. megszállás elősegitője.i Több figyelemre méltó cikket irt a Gazdasági Tudósítások és a Magyar Gazda hasábjain a fasorok és ültetvények' hasznáról, a szolomüveiesr01, borkezelésről, a takarmánypótlékról stb. Főbb müvei: Alaprajza a so- mogyvármegyei lótenyésztő társaságnak '/Pest', '13‘3^/V kiképp gazdálkVdmVúnk ingyen? /Pozsony, l's'44/.

Császár Imre /Kaposvár, 1864. augusztus 27. - Buda- pesT,' ÍL'933. szeptember 18./; színész, A Sziniakadémia elvégzése után 1884-től 1911-ig a Nemzeti Színház tagja. 1911-ben örökös ^tagjaként nyugdíjba ment, 1888-ban feleségül vette Alszeghy Irmát. 1894-ben a Sziniakadémián a színpadi gyakorlat tanara lett. Itteni^működésének gyümölcsei szinészeti szakmunkái. Hideg eleganciával testesítette meg a kaszinótag típusát a szalondarabokban» Főbb szerepel: Bellac tanár /Pailleron: Ahol u- natkoznak/; Lord Darlington /Wild'e: Lady Windermere legyezője/; Tarján Gida /iíerczeg: A do'lovai nábob leánya,/; Lysander /Szent- ivánéji álom/; Mercutio /Romeo és Julia/; Lucifer '/A'z' ember tragédiája/. Főbb müvei': Bűnös szerelem /színmű, T899/; fordítása : Ibsen: k!ísértetek /1909/« - Elméleti műnkái: A művészeti'