Somogyi életrajzi kislexikon - Iskola és Levéltár 7. (Kaposvár, 1980)
Tartalomjegyzék
9 » ről /Bp., 1894/; A színész alkotása /Bp., 1898/; Élet és művészet /Bp., 1897/; A' színjáték művészete /Bp., 1909'/; A színjátszás elmélete /Bp., 1911/. "" Ősik Ferenc /Kaposvár, 1913» december 12. - Sopron, 1945» március 29./: úszó, orvos, az 1936-1 berlini olimpiai játékokon a 100 m-es gyorsúszás bajnoka. Győzelmének értékét növelte, hogy a félelmetes hirü japán és amerikai úszókat előzte meg. Tagja volt a ^berlini oLimpián harmadik helyezést elért 4 x 200 m-es gyorsváltónak is. 1933-ban nyerte első magyar bajnokságát, egy évvel később a párizsi Grand Prix~n lett első, 1934-ben a mag- deburgi Európa-bajnokságon aranyérmet nyert, ugyanitt tagja volt a^győztes^4 x 200 m-es gyorsváltónak. 1935-ben 57?8 mp-es eredménye Eurépa-csúcsot jelentett. 1938-ig még 13 alkalommal nyert magyar bajnokságot a 100 m-es, a 200 m-es gyors, a 100 m-es, 200 m-es^mell- és a 300 m-es vegyesúszásban. A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club versenyzőjeként több alkalommal szerepelt az úszóválogatottban. Orvosi hivatásának teljesítése közben bombátalálat érte.- IRODALOM: Szabó D.: Az olimpiász tanulságai /Bp., 1936/« C so k o n a 1 Vitéz Mihály /Debrecen, 1773* november 17« - Debrecen, 1809«' január 28./: a magyar felvilágosodás legnevesebb költője. Családja dunántúli eredetű, nagyapja ref. lelkész. Apja képesített sebész-borbély volt. aki müveit ember hírében állott, történelmi és sebészi jegyzetei maradtak fenn kéziratban. Csokonai Vitéz Mihály a debreceni kollégiumban kezdte iskoláit, már az első osztályokban kitűnt verselési készségével. 1789-től a főiskolai osztályokat végezte. Kisebb iskolai fegyelemsértései ellenére megbecsülték, és 1793-ban az egyik alsóbb osztály tanításával bízták meg. Tanítványaival baráti viszonyban volt, közös sétáikat, mulatságaikat a tanári kar azonban nem nézte jó szemmel. Első iskolai perében többszörös fegyelem- sértéssel vádolták; az 1794. december 9-től 17-ig tartott tárgyalás a püspök közbenjárására enyhe Ítélettel zárult. Már diákkorában kapcsolatba került az irodalmi élettel, Kazinczy Ferenc és Földi János révén. 1794-ben a Magyar Hirmondó*ban közzé- tette kiadandó húsz kötet müvének jegyzekét, amelyek nagyrészt csak tervbevett fordítások, legjelentősebb eredeti müve ebben az időszakban a Békaegérharc c. vigeposz /1791/ és A méla Tem- pefői c. szatirai játék /1793/* Korai szerelmes verseit fellehet ően. Földi Jánosné, Weszprémi Juliskának irta. Politikai és felvilágosult filozófiai versei jelzik világnézetének kibontakozását. Debrecenből baráti látogatások és legációk alkalmával gyakran kiutazott távolabbi helyekre is. 1795-ben Kiskunhalason, Kecskeméten és Pesten járt. Pesti és budai tartózkodása Martinovics és jakobinus társai kivégzésének idejére esett. Közvetlenül ezután folyt le második kollégiumi pőre, amely kicsapa- tásával végződött /1795« június 20./. Fél évig özvegy édesanyjával maradt, december végén Sárospatakra ment jogot tanulni. Innen 1796« július 12-én Pestre, majd Pozsonyba utazott, Pozsonyban kiadta a Diétái Magyar Múzsa c, verses újságot, 1796. november 1-től december végéig.' 1797 tavaszától Komáromban tartózkodott, de többször utazott innen barátaihoz, Kovács Sámuelhez Bicskére, Édes Gergelyhez Nagyvázsonyba. Lillának nevezett s in.méretni. lány volt, Vajda Julianna, aki 1798 tavaszán
