Laczkó András: Irodalmi arcképcsarnok Somogyban - Iskola és Levéltár 6. (Kaposvár, 1979)

Takáts Gyula

- 60 Az utóbbi vonás a folyamatosságot, a szerves egymásra épülést jelzi lírájában, Átgondolt magatartással, pcmtosan számba vett eszközökkel és lehetőségekkel tudott olyan hangot megütni, stilust teremteni már a negyvenes években, a- melyeknek ma számos követője, továbbvivője van. Az a következetesség, amellyel körbenjárta témáit, imponáló, ffiszen, ha alapszavait nézzük /magány, remény, berek, természet, ember, mértan, viz, derű, tűz, mandula stb,/, hamar szembetűnik, mily szoros a kapcsolódás a negyven éven átdlvelő pálya egyes szakaszai között,

így jelenhetnek meg a mediterránság elemei együtt. Az egyes részek - Takáts szavával - "kulisszák" akkor és úgy válnak érdekessé, lényegessé és izgalmassá, 'ha a versekben szemlélet- és gondolat rendszer motívumaiként jelennek meg,

A hamvas világ, a békesség vágya, a derű képletének kutatása, a munka, az alkotás hite, a tűzzel átszúrt remény és a többi jlegy szerint a költői szemlélet meghatározója a derű. Ki kell emelni, mennyire fontos az ugyanúgy értés, a fogalmi azonosulás Takáts verseinél, Épp ezért kell aláhúzni, hogy a szemlélet derűje nem a derűsség szemlélete, nem jelent elfordulást a világ bajaitól, dolgaitól. Miért nem?- kérdezhetjük, Hadd hivatkozzam itt egy lakhely szerint is "mediterrán lirikusra", aki üldöztetés, börtönélet, koncentrációs tábor ellenére a derű filozófiáját vallja /s Takáts verseinek is jó ismerője/, Paolo Santarcangeliről van szó. Mindketten a költészet eszközeivel nyitogatják a titkok kapuit, A hogyanról egyik vallomásában irta Takáts: "Hitem az, hogy a verset élni kell,,,,, így lehet csak a szó életstílus,,, igyekeztem ezt a lirai állapotot magamban az élet legförtelmesebb helyzeteiben is kiüzhetetlenül rögzíteni... Ha pedig ebből az érzésből költészet születhet munkámmal, akkor azt a sok kint és küzdelmet, amely alkotómunkámat kiséri kell, hogy végső soron derű ragyogja be. "

A szigorúan meghatározott szerkezetű, időrenden alapuló verscsoportositásokból a kitel.j.edés fázisai nyomon követhetők, Különösen ajánlatos a Vulkánok^ fügefák forgatása.

Bár azt is meg kell jegyezni, hogy itt a költő önmagával szemben magasra állította a mércét, s épp ezért a versmoti- vumok egymásra épülése nem mindenütt dokumentálódik eléggé. Gondolok például arra, hogy az Arany Gános-i hagyományok követése Takátsnál már az első pályaszakaszban megjelent /Bolond Istók-versek/, bár az kétségtelen, hogy a Mázon tő /1957/ és a Virágok viháqa /1961/ kötetekben erősödik iga- zán jelentéssé /Arany kincse,, Át sugárzik és ragyogva/. Az is nyilvánvaló, hogy a hangutánzásoknak, é stiluseszközök kipróbálásának vannak,- sikerűiétlenebb-darabjai, de ezek mindegyikének elhagyása szinte csak kontúrjait mutatja Takáts klasszicizálásának, Holott a futó idővel és a világ dől gaival való szembesülése•indulásától "latinos temperamentummal" történt ./Örkény Is,tván szavait idéztem itt, aki egy elfelejtett lapban,' a Keresztnretszetben -jellemezte igy a pálya kezdő Takátsot/,. úgy, hogy.az.an tikvitás hétköznapi jelenvalóságát észrevette, és összekapcsolta mai világunkkal,

Verseiben jól hangsúlyossá válik a lirikusi elvek vonulata, a lét értelmének filozofikus kutatása, a világ égé-