Laczkó András: Irodalmi arcképcsarnok Somogyban - Iskola és Levéltár 6. (Kaposvár, 1979)
Takáts Gyula
61 szének, teljességének befogására törekvés, a mikro- és makro- kozmosz áttekintésének szándéka, hogy a zodiákus - a nap fénykörének két oldalán elhelyezkedő csillagképek - tizenharmadik jelével, a lanttal ! miként nyitogat kapukat, A szemlélet derűjének következménye, hogy Takáts számára - immár verseskötetek sorában - állandósult a csrnda, az ünnep. Nem valamiféle transcendecs dolog, nem metafizikus jelenség, hanem a mindennapok, a természet, a munka, a környezet, az alkotás csodája. Az, hogy a magból szilvafa lesz, a rügyből termés, hogy a sejtek precíz rendben dolgoznak, s az élet minden pillanatában felfedezhető a szépség, S ho-gy lennie keli valahol sgy forrásnak, amelyik táplálja, élteti a lirát, A Magyar Hippokréne köznapi mitoszai foglalkoztatják, hogy miként csendülhetett össze a faluvégi kovácsmühe-ly- ben a Perc és a Húr, hogyan szikrázott a lélek. Az elsüllyedt magyar /vizi és pásztor; Balaton környéki/ világot azért térképezi, hogy szétoszthassa, közkinccse tehesse mindazt, amit kis tetők, kétélű nyársak, baltás-sarlós kacor, kovácsolt kések sugallnak, s hogy jelezze a megmutatni lehetetlent, a tárgyak mögötti, időkön túli messzeségeket, A nyitottság és érzékenység ars poeticájával: Tizenkét jel?,,, És már nem is abban, i.dőn túl, a tizenharmadikban,,. Tárgyak, szavak mögött ami ott! Kiről nevezzem ezt a hónapot? S idejét,,. Nyelvét,.. Aki mondja, Hozzád végtelen hasonló volna, A lényeg mellett a szépség is ott van az ember mindennapjaiban, Egyik Ars poeticájában arról irt, hogy egy moslé- kos dézsában kiként fedezte fel a szivar,ínyt, Nem a látvány érdekes, hanem a benne lévő átvitt értelmű szín, forma, értelem és arány, A szépség, Kant fogalmazta meg az érdeknélküliség tételét, és állította szembe a szépséget a hasznossággal, Takáts ezt nem fogadja el, Egyik nagy versében, A tó? a rózsa és a hársfa cimüben ez adja a kiinduló pontot, az elvet., amit cáfolni kell, S ebben mindjárt benne van saját álláspontjának lényege: ha valami nem árt, ''talán'15 használ, A szép hasznos. Ez állitás önmagában elvonttá, érzék :etéttivé tenné a kategóriát, ezért a költő mindjárt megjelenési formák sorra vételével teszi megfoghatóvá, Hiszen a lira nála csak ritkán jelent ódái szárnyalást, többnyire nem is a legszerencse i-bb esetben - mint Rónay György megfigyelte amt leoltó . az nem a világ fölött van. hanem • benne a dolgokban, "költészet és valóság szétbont hatatla- nul egybevegyültek nála." A szépség megláttatása köznapi példákon történik.- ott ragyog a mély tavakban, a hajnali fényű hóban, a hó alatt készülő tavaszban, A hasznos szép azonos a fénnyel a dallal, Elvegyül a konyhák moslékgőzében, a zöld gyertyánsövényben, és kihallik a fülemülék énekéből. Vagyis: ott van az emberi környezet, a természet minden jelenségében!
