Laczkó András: Irodalmi arcképcsarnok Somogyban - Iskola és Levéltár 6. (Kaposvár, 1979)

Takáts Gyula

62

Egyik prózairásában a költészet lényegét kutatva kérdezi: "Csak önmagában gyönyörködő nárcisszuszi szekta lenne?.,, Kikerülné épp a lényegeset: az alakítást?,.. Magunkon és a valóságon?,,. Nem,,, A költészet nem mondhat le erről, mert épp ez a leglényegesebb: az új a lélekben, a saóban és a világban, És hozza, mint a tél után a tavasz a jó éghajlatot, és a szép morfológiát a szivbe és a világba."

Utalni kell ennek kapcsán Takáts jelentős prózairói és esszéket teremtő munkásságára. Emlékezetes irása, amely szorosan kapcsolódik a fentiekhez a Hét levél a költészetről,

A poézis alakváltozásait számos tanulmányban kutatta, amelyek Egy kertre emlékezve /1971/ cirnü könyvében olvashatók együtt. Prózai művészete párhuzamosan haladt a líraival. Vágják a berket /1941/ cirnü kis regénye után a Polgári elöltek /1945/, majd a Szinház az Ezüst Kancsóban /1957/mondott érvényes ítéletet a kispolgári vilá-gról. A Kinek könnyebb? /1963/- elbeszéléseivel a Balaton körüli világ történeteit dolgozta fel, mig két fiataloknak szánt regényében, az Egy f 1 ó - bertpuska története /1967/ és Vitorlás a berken /1971/ ci~ müekkel gyerekkori élményeit dolgozta fel. Prózájában is - miként verseiben - megmutatkozik atmoszférát, világot teremtő képessége. Festői és költői Jegyekkel alkotott müveket irt.

Bármelyik alkotását nézzük is, arra törekszik, hogy a szépség megnyilvánulásainak, jelentkezési formáinak sorra vételével a látványon, az érzelmeken, az érzékletességen át hasson az értelemre. A tó-, a rózsa és a hársfa cirnü versében ezzel az ambivalenciával készíti elő s teszi megalapozottá az indításnál még axiomatikus, majd meggyőzővé váló nézetét :

A telt anyag jelképei, szegek, ti földi csillagok, szervetlen tájaink rikkancsai hirdessétek esztétikám :- Nem azt, ami érdek nélkül tetszik, - hirdessétek az alkotó csirát, a hü anyagban lüktetőt, a hasznos szép derengő hajnalát.,,

Petőfi Arany Jánoshoz irt leve'lében esztétikájának három pillérévé a természetességet,, igazságot és szépséget tette. Vajda János a Széptarri levelekben egyszerűség, világos észjárás, természetes melegség, őszinteség szükségességéről beszélt, József Attilánál a szépség, játékosság és rend kapcsolódott össze.,, Takáts látszólag mindezek mellőzésével "hasznos szépségről” beszél. A megelőző lirikusi esztétikákhoz viszonyítva szü kebb és tágabb kört ölel felfogásával, Szükebb annyiban, hogy elsősorban a természetre koncentrál, annak változásaiban, jelenségeiben veszi sorra a szépet, s az ember csak mint a természet része szerepel, Tágabb pedig azáltal, hogy a "hasznos szépség” határait a végtelenhez méri, kozmikus mértékben gondolkodik.

Takáts a Berzsenyi-hagyományok továbbvivője, s igy érthetően talált rövidesen kapcsolatot pályakezdése után a Bér-