Laczkó András: Irodalmi arcképcsarnok Somogyban - Iskola és Levéltár 6. (Kaposvár, 1979)
Csokonai Vitéz Mihály
25 ország. S ^ l udományok eránt ne csüggedj ! "/, s a Virág Benedek úrhoz aszklepiadészi szakaszaira, illetve mitológiai diszletezésükre. Természetes, hogy ebben - mármint a klasz- szikus formák alkalmazásában - nem hagyhatók figyelmen kívül a bajomi napok, sem a csurgói tanárkodás. Egy Csokonai- kutató véleménye szerint itt "vissza kellett merülnie -a latin klasszikusokba: mindjárt fordított is Horatiust, Vergi- liust; s ettől fogva tért vissza Sárospatak óta félretett iász-tervén véhez, amelyben magyar Aene.ist akart adni a népnek," /Juhász Géza/ Az itteni olvasmányélmények megerősítették Csokonait abban, hogy a nép tudatlansága a rossz körülményekből fakad. S erre alapozódó következtetései egybeestek Rousseau nevelési elképzeléseivel, "Csokonai magyar Rousseau akart lenni - irta Szerb Antal -, igy is nevezték kortársai," Jean-Jacques nevelési koncepciójának hatása ott van a Jövendöl és soraiban, "üudva lenne a dudvák / Közt az ananász / Kanász marad akinek / A nevelője kanász.” A körülmények a legfőbb okai a "polgárok" müveletlenségének, a tudatlanságnak, Ha nincsenek a tudományokban jártas tanítói az embereknek, akkor nem tudnak kiemelkedni korábbi állapotukból. Hogy az idézett négy sorban summázott pedagógia - mennyi re gyakorlatias célzatú, azt két adat is igazolja. Az egyik Csokonainak Csurgóról Sárközy Istvánhoz küldött levele: "Hanem addig is azon törekedtem, hogy ahhoz szoktassam nevendékeimet, mi a régi mechanika, mi a mai gondolkozó és gondolkoztató tanítás, mi az oskolai s a boldog elfelejtésnek szentelt pedant- ság, mi a valóságos embert formáló tudás," Elveit a gyakorlatban igyekezett megvalósítani, a legújabb ismereteket tartalmazó kézikönyvekből, illetve a tanulók számára bizonyos ismerettárak összeállításával. Gyengék a poétikában? Nosza - gondolta -, írjunk nekik A verscsinálásról közönségesen, "A verscsinálás nem poézis ; mert ez a gondolatoknak, a képzelődésnek, a tűznek természetében, és mindezeknek felöltöztetésében áll" - summázta, és gyakorlati példákon fejtette ki mindazt, amit a magyar prozódiáról hasznosnak ítélt a diákok számára, Nem véletlenül dicsérte Gaál László oskolai munkáját: "Csokonaihoz hasonló tanítót nem ismertem, Csurgón őneki nem volt szüksége sem regulázó vagy fenyitő törvényre, sem ferulára, plágára vagy vesszőre. ötét gyermeki respektussal szerették, hallgatták tanítványai, regula nélkül, bot nélkül, harag nélkül, örömben tanított ő, s tanultak a tanítványok, Csokonainak valamint magaviseleté, társalgása, úgy tanítása jeles és boldogító volt," Tudjuk, megnyugvást, vigaszt keresett Somogybán, De csökölvi, heHrehelyi, nagybajomi, kisasszondi, csurgói tartózkodása alatt nemcsak önmaga gondja■és - fájdalma foglalkoztatta, Észre kellett•vennie és feljegyezni a jobbágyparasztság "szellemileg,-erkölcsileg elhagyatott és elhanyagolt voltát". Az idegenből, az ország más vidékeiről jött élesebb szemével észlelte a kultúra hiányát. Ahogyan Nagy- váthy János is • meglá ttfamennyire lemaradt a XVIII, század végén Somogy az-iskolák'építésében : "Itt Somogybán a tudomány igen ritka-dolog, és éppen olyan, mint a paradicsom- madár, melynek a régiek szerint lába nincsen és igy sohasem állapodik meg.,, Somogy vármegyében a katholikusoknak
