Laczkó András: Irodalmi arcképcsarnok Somogyban - Iskola és Levéltár 6. (Kaposvár, 1979)

Csokonai Vitéz Mihály

26 mind ez óráig sincsen csak gimnáziumocskája is, az evangélikus lutheránusoknak pedig csak grammatikai scholájok sem volt soha, "

Csokonai hozzátette még: Debrecen és Sárospatak, az iskolaügy két központja messze van a megyétől, s ekként kisugárzó hatásuk nem érhet ide, Azonban a távolság csak részben magyarázta meg számára, hogy Somogybán a múzsák miért nem "esmértettenek", A hiányt nagyobbitotta, hogy a megye nemesi vezetői nem is akarták, hogy másként legyen, szinte senki nem akart áldozatot hozni a változtatásért, A poéta több nemesi kastély vendége volt, megismerhette lakóik életét, gondolkodásmódját. Azt a ráta rtiságot, amely a poét’áktól csak elismerést, dicséretet, s nem okitást várt: "Hát már mindég csak vigsággal, / Mindig csak nagyvilággal / Zengedez- zen énekem? / Ki ád a sok örvendésre, / Ki ád a verséneklésre / Annyi eró't már nekem?"/A sok mulatozás, egyéni és társas szórakozás közé - ahogy másik versében jelezte - nem fért be az irodalom utáni vágy, sem a magasabb műveltség igénye,

Csokonai "plánumaelképzelése az ,vo-lt«-„- hogy a j obbágy p a raszts.áq előre haladásának-, felemelk-edésének lehetőségét .elsősorban a .művelődés által--, a tudományok terjesztésével -kell meg te rém tend ! Tanulási alkalmat kell biztosítani., minden "polgár” számára! "Plénumának" alapja a Rousseau-i eszmény volt /amit az Ernáiben fejtett ki/, amely szerint a társadalom megváltoztatásához az egyének nevelésén át lehet eljutni, Csokonai a Jövendölés harmadik szakaszának befejező soraiban szinte tényszerűen irta le, hogy milyen utak álltak. Somogybán a "pórlegények"*élőtt; mesterséget tanulhattak - vagy betyár, zsivány lett belőlük,,, A poéta találkozott is ezzel a "betyárrá kényszerült, szabad" somogyi néppel,

A polgárokkal való gyakori találkozás meg a "Bajomi Helikon” hatása abban is megmutatkozott, hogy alaposabban táj ékozódo.t t. a - népkölt észetben , : Népies, daloka t irt, Szere- lem.da.i a .Gs-i-kóbő rös kulacshoz^ Parasztdal, Szegény Zsuzsi a tábor ozásko.r? Kifejezéseket, szóképeket használt fel a paraszti beszédből, úgy, hogy ezzel életük egy-egy tényleges helyzetét -jellemezte, A Szegény Zsuzsi szinte aprólékos tükörét adja a háborús sorozásnak:

Estve jött a parancsolat -Violaszin pecsét alatt Egy szép tavaszi éjtszakán Zörgettek Jancsim ablakán,, ,

A népdalok gyűjtésének, az alaposabb tájékozódásnak is szerepe volt-abban,- hogy eljusson egy mélyebb értelmű hazafiság gondolatához : "Egy tudós•és'okos hazafinak nemcsak szép ,- hanem'szükséges i is a'hátáros nemzeteket psme'r- ni, Legalsó - dolga pedig a,maga hazának esmérése. mert aki a maga házát sem tudja, hogy áll, mi gondja annak más házára?" Ennek meg felelőenfhivatkozik Jövendölésének lezárásában is a nemző ti érz!ésre:. Szükségesnek érezte, hogy minden magyar felismerje az állapotok tarthatatlanságát, és gondol- j on /vagyis cselek®! j en/ megváltoztatás érti-.