Szili Ferenc - Takács Éva: Kaposvár története képekben - Iskola és Levéltár 5. (Kaposvár, 1978)
3 KAPOSVÁR TÖRTÉNETE KÉPEKBEN Kísérletet teszünk arra, hogy - 25 fénykép alapján - rekonstruáljuk a hajdani Kaposvár mezőváros fejlődésének főbb szakaszait. Ezzel is segiteni kívánjuk mindazokat, akik a szülőföld múltjába tekintve keresik a választ a jelen és a jövő sürgető kérdéseire.. A bevezetőben a település /'történetének minden részletére kiterjedő ismertetésétől eltekintük, mivel az 1975-ben megjelent "Kaposvár Várostörténeti tanulmányok" cimü kötetben a szerzők feltárták Kaposvár több évszázados történetét. Éppen ezért csak Kaposvár fejlődésének jelentősebb szakaszait kivánjuk megrajzolni., kiemelve azokat a csomópontokat, amelyek mind várostörténeti, mind pedig politikai szempontból befolyásolták Kaposvár történeti múltját. A régészeti kutatások szerint az újkőkorban /neoli- tikum/ a Kapos völgyében, igy a város területén is a kedvező földrajzi adottságok következtében számottevő települések jöttek létre. A régészeti lelőhelyeken feltárt munka- és használati eszközök pedig arról tanúskodnak, hogy e területen a népesség folyamatosan élt, az őskortól kezdve napjainkig. A népvándorlás hullámai ugyan népeket sodortak tovább e tájról, de a győztesek mindig itt maradtak, formálva a természetet és önmagukat is. A Kapos folyó völgyében az i.e. 400 körül ősi útvonal alakult ki, amelyen az árut szállították a kelta őslakosok, akik a Kapos folyót hajózásra is használták. Az illir-pannon-kelta őslakosságot leigázó rómaiak az i.e. I. századtól kezdődően kiépítették a megyét keresztülszabdaló úthálózatot, amelynek egyik fontos csomópontja lehetett a mai Kaposvár és környéke is. A római építészet tárgyi bizonyitékai a szentjakabi apátságnál is kimutathatóak, de a régészeti leletek szerint a szláv és a honfoglaló magyarság kontinuitása is bizonyítható a Kapos völgyében.
