Szili Ferenc: Történelmi arcképcsarnok Somogyban I. - Iskola és Levéltár 1. (Kaposvár, 1975)

Czindery Pál, Somogyvármegye "lázító" követe

-.Io

a király Czindery Pált "lázitó" beszéde miatt a követi tisztétől kizárja, őt Pozsonyból, az országgyűlés helyéről kitiltja, és egyúttal utasítja a megyét, hogy a tisztjétől megfosztott Czindery helyébe más "mérsékelt" és "békés" indulatú követet válasszanak. Megrovásban részesítették a vármegyét, mert "ahelyett, hogy Czindery izetlen ingerléseit megvetette volna, lázi tó beszedjét még közhelyesléssel is fogadta."

A vármegye gyáván meghátrált, noha mindnyájan nagyon jól tudták, hugy a király alkotmányellenesen hivta vissza Czindery Pált, mert erre joga csak a vármegyei közgyűlésnek volt. Igazán bátran csak Czindery Pál viselkedett, aki a nemesi alkotmányra hivatkozva Pozsonyba, majd Bécsbe is elutazott, de mindenütt zárt ajtók fogadták.

További sorsáról nem solat tudunk, üstökösnek indult, de csak hullócsillag lehetett abban a korban, amikor még a többség, a Martinovics-féle összeesküvők bitófáitól megrémülve, gyáván fejet hajtott.

Halálának tragikus körülményeit nem ismerj ük, csupán azt tudjuk, hogy 1798-ban már nem volt az élők sorában. Bár a család egyik tagja Czindery László 1848-ban megtagadta őse örökét, és elárulta a szabadságharc ügyét, mi mégis úgy véljük, hogy az utókornak nemcsak az árulót kell megbélvegezni., hanem meg kell emlékezni arról is, aki példát mutatott a későbbi nemzedékeknek

Irodalom.;

Melb--..:' d yula: Somogyvármeeye a rendi országgyűlésen, Veszprém,

19o6.

Karyar József; Harminc nemzedék vallomása Somodról. Kaposvár,

1967 149-151. 1.