T. Mérey Klára: A gróf Hunyady család Somogy megyei birtokainak leltára 1822 - Fontes Comitatus Simighiensis 3. (Kaposvár, 2012)
Bevezető
10 T. MÉREY KLÁRA megyei levéltár paras2tság életére vonatkozó gazdag anyagával. Az ebből a kutatásból született könyvet a Somogy megyei Levéltár jelentette meg 1975-ben.3 Az alapos vizsgálat azonban nem adott határozott választ az engem izgató kérdésre, úgy tűnt, hogy az igazság valahol a középen van. S míg röpültek az évek, Szili Ferenc, a Somogy megyei Levéltár főmunkatársa, utóbb igazgatója - iratrendezés során —talált a megyei anyagban egy uradalmi leltárát, ezt, ami 1822-ben készült, s a megye két tisztségviselője hitelesített. Szili Ferenc — nagylelkűen — felajánlotta nekem a leltár anmyagának feldolgozását,s ezt én el is készítettem. Némi várakozás után, 1988-ban ez is az Agrártörténeti Szemlében jelent meg.4 E leltár anyagának feldolgozása kapcsán döbbentem rá, ez milyen sokoldalú információt tartalmaz. Nemcsak a gazdálkodás módjára világít rá, hanem pl. az épületek állagára, a szerkezetére, minőségére, az építkezés módjára vonatkozóan is hasznos adatokat szolgáltat. A konyhai felszerelések, az étkészletek, az általános használati tárgyak felsorolása az iparművészet, az ipartörténet és a néprajz művelői számára is értékesek lehetnek. Az adatok összeségéből az életformára, az életmód történetére vonatkozóan nyerhetnek az ezzel foglalkozó szakemberek új információkat. Éppen ezért javasoltam — az akkor még nagyon idegennek tűnő interdiszciplinaritás nevében — ennek a vagyonleltárnak közkinccsé tételét. Ez a javaslat akkor még süket fülekre talált. Ismét szárnya volt az időnek, s annyi év elteltével előtérbe nyomult az interdiszciplinaritás gondolata és a levéltár vezetőjének, Bősze Sándornak e leltár kiadásával kapcsolatos javaslata most már meghallgatásra talált. Ilyen előzmények után vállaltam el e vagyonleltár bevezetésének megírását, abban a reményben, hogy sok tudomány kiváló munkása talál majd kincseket ebben. Az alábbiakban rövid összefoglalást adunk az alább közölt leltár tartalmáról, arról az uradalomról, amelynek gazdái, az örökhagyó gróf Hunyady Nép. János fiai: József és Ferenc a Magyar Udvari Kancelláriától az atyai hagyaték pontos felmérését, értékelését kérték. A Kancellária hivatalos úton továbbította ezt a kérést Somogy Vármegye Törvényhatóságához, amelynek területén a kérdéses ingatlan feküdt. A vármegye 1822.évi májusi közgyűlésén az inventárium elkészítésének feladatával Véssey Ferenc főszolgabírót és Király György megyei esküdtet bízták meg. A megbízottak hamarosan munkához láthattak, mert az elkészült vagyonleltárat 1822. augusztus 12-én már lezárták.5 A leltár, mint tudományos forrás csak akkor válik hitelesen felhasználhatóvá, ha az azt tanulmányozó szakember ismeri a családot, annak helyzetét az időben és a térben, amelynek anyagi javait a megadott időpontban hivatalosan rögzítették. A „légüres térben” lebegő adatok olykor botrányos következtetések levonásához vezethetnek. 3 A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon. 1767-1967. Kaposvár, 1975. SML. (Somogyi Almanach, 22.) 4 Egy uradalom a régi és az új gazdálkodás határán. (1822). ASZ. 1988/3-4. 393-434. p. 5 Somogy megyei Levéltár (a továbbiakban: SML). Közgyűlési iratok. Jegyzőkönyvszám: 248/1822.
