T. Mérey Klára: A gróf Hunyady család Somogy megyei birtokainak leltára 1822 - Fontes Comitatus Simighiensis 3. (Kaposvár, 2012)
Bevezető
A GRÓF HUNYADY CSALÁD SOMOGY MEGYEI BIRTOKAINAK LELTÁRA (1822) 11 ISMERJÜK MEG ELSŐKÉNT A CSALÁDOT! A név akár félrevezető is lehetne, hiszen ennek a családnak semmi köze sem volt Hunyadi Jánoshoz. Ez azonnal kiderül abból is, hogy a család nevét viszonylag nagyon korány végződéssel írták. Az adatok tanúsága szerint az első ismert ősük az a Hunyad megyéből származó Nagy András volt, aki 1607-ben katonatisztként Majthényi László budai prépost és szerémi püspök szolgálatában állt. Nyilvánvalóan hadi érdemeiért kapott 1607-ben Rudolf királytól címeres nemes levelet. E családalapító Ferenc nevű fia 1653-ban költözött Somogy megyébe, s ő lett utóbb a grófi ág őse.6 H. Ferenc Somogy megyében a megye szolgálatában állt, szolgabíró volt. A család történetét áttekintő összefoglaló munkák mindegyike kiemeli a legsikeresebb családtagokat.7 így megemlítik Hunyady Lászlót, aki 1667-től Bars megye alispánja volt és a nyitraszegi birtokot kapta királyi adományként. A legmagasabb hivatali rangot e családnak ugyancsak László nevű tagja érte el, aki — a legutolsó kutatások szerint8 — 1723-ban királyi személynök volt. 1736-ban Hunyady József már birtokosa volt Somogy megyében az egykori Harrach birtoknak: a kéthelyi uradalomnak. Közismert tény, hogy a török uralom alóli felszabadulás után a hadjáratokat irányitó hadvezéreket az uralkodó a felszabadított, üres területekből kihasított birtokadományokkal „fizette ki.” Magyarországon Somogy megye területén is nagyobb birtoktestek kerültek olyan osztrák tábornokok, hadvezérek kezére, akik nem igen tudtak mit kezdeni a néptelen és elvadult birtokukkal. A 18. század első felében igyekeztek megszabadulni ezektől. így került - vásárlás révén — a kéthelyi birtok a Hunyadyak tulajdonába. (Ebbe valószínűleg az is belejátszott, hogy ez a terület a középkorban Fánchy birtok volt, s a dinasztia alapító András feleségének nagyanyja Fánchy lány volt!) 1755-ben a család ezen ágának családfője bárói rangot kapott, s nagyobb részt nem tartózkodtak Somogy megyében. Ottani birtokukat 1761-ben Szily Ádám vette bérbe. Ez a bérleti időszak Mária Terézia urbáriumának bevezetése körüli időszakra esett. Szigetvár története kapcsán volt alkalmam megismerni Szili Ádám „ténykedéseit,”9 s így nem csodálható, hogy halála után, a bérleti idő elteltével a Hunyady család ügyvéde pert akasztott az örökösei nyakába. A per irataiból derült ki, miként rövidítette meg Szily a családi birtok jobbágyait és földesurát egyaránt.10 A perben a Hunyady birtok „a Syily-file executioban” több pusztát is szerzett, részint „ideiglenesen,” részint véglegesen. Az 1822. évi állapot egy hosszabb időszakban kialakult birtokformációt mutat, amint erre még kitérünk. A bérlet megszüntetése utáni időszakra esik a korszerű gazdálkodásra való áttérés, amelynek nyomán ezt a birtokot Somogy megye egyik legjobban gazdálkodó nagybirtokai közt kezdték emlegetni a szakirodalomban. A sorozatosan elren6 A Pallas Nagy Lexikona. IX. Bp., 1893-1897. 485-486. p. (továbbiakban: PNL) 7 Baranyai Béla: Somogy vármegye nemesi családai. In: Magyarország megyéi és városai. Somogy vármegye. Szerk. Csánki Dezső. Bp. (1913) 617-618. p.; Új Idők Lexikona. 13.- 14. Bp., 1939. 3266. p. 8 Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főméltóságai. Bp.. 1988. 108. p. 9 T. Mérey Klára: Szigetvár története a 18-19. század fordulóján az úrbéri perének tükrében. In: Szigetvár története. Szerk. Bősze Sándor-Ravazdi László-Szita László. Szigetvár, 2006. Várbaráti Kör. 179-180. p. 10 E kérdésről részletesebben lásd! T.Mérey . ASZ , 1970/3.-4. 415. p.
