Nagy Béla: Az Erdélyi Kupától az Erdélyben nyert magyar kupáig. 1940. január-1944. december (Budapest, 1989)

12 + A Magyarország—Svájc mérkőzést — 3—0-ra győztünk — Emil Wernert, a német labdarúgó szövetség lapjának a főszerkesztője is megtekintette. — A kis Szároszi! — mondja áradozva. — Nem hiszem, hogy él Európában ma hozzá hasonló klasszisú középfedezet! Bámulatos a labdabiztonsága. Tipikus támadójátéka ellenére remekül rombolja az ellenfél támadásait is — labda osztogatása pedig egyenesen ma- gávalragadó volt! Egyébként a sok rossz hír hallatán én azt hittem, hogy mankóvál játszó csapatot találok Önöknél — mondta moso­lyogva német labdarúgó szakember. — Gondolom, a svájciak is ezt hitték — mert a 0—3 után értetlenül álltak az eredményhez... + Árpádfy Jenő, a Sporthírlapban írta olaszországi útijegyzeté­ben: ,,A játékosok számozása remekül bevált. Nem rátűzdelt, ízlés­telen számokkal látták el a mezeket, hanem minden egyes ujjasra ízlésesen ráhímezték a megfelelő számot, a megfelelő nagyságban, hogy a lelátóról is jól látható legyen. A számozás a kapusnál kez­dődik és a balszélsőnél végződik. A közönség a lapokban közölt összeállításból pontosan figyelemmel kísérheti az akciókat vezető játékosokat, tudja pontosan a góllövő, vagy a dancsoló játékos ki­létét. Általában nagy figyelmesség a közönség irányában a játéko­sok megszámozása. ' Magyarországon ekkor még „csupasz" mezben játszottak a csa­patok. A legtöbb gárda mezén még a klub címére sem volt ráhí­mezve... + A berlini olimpiai stadionban először játszott százezres kö­zönség előtt a magyar válogatott (102 000!). A fiúk ragyogóan helytálltai^ és a németek vezető góljaira Toldi, majd Sárosi III válaszolt. íme a korabeli idézetek: „2—2 a berlini olimpiai stadion gyepén, százezres főnyi német közönség előtt, ez az eredmény magáért beszél, ezért a diadallal felérő döntetlenért teljes elisme­rés jár a derék csapatnak! Érdekesség, hogy a mérkőzés közönségét hangosanbeszélőn figyelmeztették, hogy légiriadó esetén ne ide­geskedjék, hanem szektoronként szépen vonuljanak a Stadion ala- gútjaiba. Senki sem próbáljon kijutni a Stadionból, mert a kapuk zárva vannak. Mindez felesleges volt — a légiriadó elmaradt. Még egy érdekesség a meccsel kapcsolatban: a mérkőzésről képtáviratot lehetett küldeni a német birodalom területére. (Ára: 2 és fél márka volt). Aki a táviratot küldte azt lefényképezték, a fényképet aláírhatta és úgy küldték el a címzettnek a táviratot. Há­ború ide — háború oda, a címzett a fényképes táviratot 12 órán be­lül megkapta...

Next

/
Thumbnails
Contents