Nagy Béla: Fradi volt, Fradi lesz, míg a földön ember lesz! (Budapest, 1989)
FRADI LESZ. . . 109 lehet szavakban elmondani, milyen öröm volt közöttünk a pályán. Gulyás Gyula bácsi közvetítette a rádióban a mérkőzést s a lefújás után mesélte, hogy a nagy játékoskupacban nem tudott felfedezni, így egy ideig fogalma sem volt, hogy ki lőtte a gólunkat... ALBERT FLÓRIÁN: „Ügy muzsikál ez az Albert a pályán, mint a halhatatlan emlékű nagy hegedűművész, Paganini. Csakhogy Flóri a labdával csinálja azt, amit Paganini egy szál húron. ’ — Flóri! Milyen érzés ezt a két évtizeddel ezelőtti immár sárguló Népsportot elolvasni, amit az FTC—Pitesti mérkőzés után írtak rólad a korabeli kritikusok. — Szép emlékeket ébreszt, hiszen a románok a meccs előtt nagyon lekezeltek bennünket. Aztán öt nap alatt rúgtam nekik egy „ötöst . Szombaton a válogatottban hármat (egyébként elég sportszerűtlenül a válogatott meccsnek hirdetett találkozóból a románok kérésére Budapest-Bukarest (6—0) találkozó lett!), azután Pitestinek rúgtam és fejeltem egy-egy gólt. Na meg egyszer felvágtak, amiért 11 -est ítéltek a javunkra... A meccs utáni banketten Stelian a románok válogatott játékosa arra kért, hogy engedjem meg, hogy lefotózzák velem. Nevetve mondtam, gyere csak — így legalább örökre emlékezni fogsz a budapesti négyesre... Bizony ebben a WK sorozatban sorra rúgtuk a gólokat, csak a két döntőt felejteni tudnám. Megmondom őszintén, hogy 20 év után is fájó emlékem az, hogy a Leeds elleni döntő után nem én vehettem át Stanley Roustól a Népstadionban a VVK-t... NOVÁK DEZSŐ: ,,A hátvédsor, s a csapat egyik legjobbja Novák volt. Egy sereg kitűnő támadást indított. Mindez a népstadionbeli, Zaragoza elleni 3-0-as találkozót követően írták a Ferencváros népszerű és gólerős védőjátékosáról. Ezen a meccsen is gólszerző volt... — 0—0-nál egy 11 -es góllal sikerült a vezetést megszereznem, igen túlfűtött légkörben, hiszen a spanyolok alig akarták engedni, hogy nekifussak a büntetőnek. De aztán „elküldtem a szokásos mozdulatommal a kapust az egyik sarokba, majd a labdát begurítottam az ellenkező oldalon a hálóba. A fontos gól vastapsot kapott, hiszen ez már majd egy órai játék után született! Rúghattam volna már a 25. percben is egy 11-est — ha a játékvezető megítéli! Santamaria kézzel ütött bele Varga labdájába, de a bírói síp néma maradt... Ebből a sorozatból még egy meccs nagyon emlékezetes: a liverpooli győzelmünk. Mi ott hátul Páncsics Mikivel meg Szűcs Lajossal nem sokat „unatkoztunk . Jó érzés volt a meccs utáni napon a híres szaklapban, a World Soccer- ben olvasni:,Táncsics és Novák a védelemben óriási.” DR. PÁNCSICS MIKLÓS: — Liverpoolban életem egyik nagy mérkőzését játszottam. Jól ment a játék, a nehéz talaj sem okozott gondot és szerencsére az angol játékosok sem. Úgy érzem, fejjátékban is felvettem a versenyt a híres angol csatárokkal. Meccs után persze hogy nagy volt az öltözőnkben az öröm, hiszen saját pályáján vertük ki a kupából az akkori legjobb angol csapatot. Emlékszem, ahogy Dr. Lakat Károly edzőnk az egyik sarokban Vár
