Nagy Béla: Fradi volt, Fradi lesz, míg a földön ember lesz! (Budapest, 1989)
108 FRADI VOLT, ,J\le feledd, a KUPASZERDA holnap lesz, A szomszédnak is szól az üzenet A zöld-fehér zászlódat hozd majd el. De hagyd otthon a boros üveged! Csak jöjj el és nézd meg a meccset, És szurkolj o tt együtt velünk, S ha győzött az FTC, tapsold meqy És fújd velünk a győztes indulót! ' Ezt a dalrészletet a tragikus végű fiatal ferencvárosi szurkoló, Csányi László „Jöjj el és nézd meg a meccset című művéből idéztük. A „Kupaszerdák nekünk, fradistáknak a hatvanas években különösen sok örömet, izgalmat, nagy-nagy meccsélményeket hoztak. Az 1965-ös VVK győzelmen túl húsz évvel ezelőtt, a VVK 1967—68-as kiírásában is döntőbe jutott a Fradi! Következő kis összeállításunkban hatan a hatvanas évek e híres kupamérkőzés sorozatára emlékeznek. SZŰCS LAJOS: — A Népstadionban a Bologna elleni mérkőzésen — életemben először — középcsatárt játszottam. Mit mondjak, nem találtam a helyem, idegenül, idegesen mozogtam. Aztán a bolognai visszavágón már ismét régi helyemen, fedezetet játszhattam. Jellemző, hogy míg csatárként egy helyzetem sem volt, addig Bolognában — fedezetként — óriási helyzetbe kerültem — és kihagytam. Az oldalhálót találtam el! Mindez kritikus mérkőzésállásnál volt, így baj is lehetett volna a dologból. Dehát az egy félelmetesen jó Fradi volt. Szinte minden „sújtást elbírt. Csak egy keserűséget okoztunk — mindmáig fáj a Leeds elleni 0—0-as WK döntő. Gólokkal kellett volna nyernünk és akkor én is elmondhatnám, hogy VVK győztes ferencvárosi vagyok. Arról is gondolhatják a fiatalok, hogy írem a levegőbe beszélek, és esetleg túldicsérem magunkat, hogy a „vesztes VVK döntő után két hónappal Rio de Janeiróban a Fradiból hárman (Albert, Novák) játszottunk Brazília ellen a — Világválogatottban! HAVASI SÁNDOR: — A bolognai találkozó előtt derült ki, hogy Rákosi Gyuszi, akinek edzőnk Lakat Károly kulcsfeladatot szánt — mégpedig, hogy próbálja kikapcsolni Haliért — sérülés miatt nem vállalhatta a játékot, és nekem kell mindezt megvalósítanom... úgy mentünk ki, hogy nem veszíthetünk. Az első félidőben ugyan az olaszok 1— 0-ra vezettek, ám Varga Zolinak sikerült az egyenlítés. Ä második félidőben újra vendéglátóink szereztek vezetést, de Haller szinte a labdával sem találkozott. Nyolc perccel a mérkőzés befejezése előtt sikerült egyenlítenünk. Még ma is úgy emlékszem erre, mint pályafutásom legszebb emlékű góljára. Novák remek keresztlabdával indította Katonát, balszélsőnk elfutott, kicselezte hátvédjét, majd 16-os sarkáról lőtt. Az erős lövést a kapus a kapufa segítségével védte, ám az onnan kipattanó labdát futtából, mintegy 25 méterről, teli rüszttel lőttem a hálóba. Azt nem
