Nagy Béla: Fradisták fényképalbuma. Ferencváros-Uruguay 3-2. Az 1929-es dél-amerikai túra története
ELMEGY A FRADI DÉL-AMERIKÁBA! A Ferencváros gyors tempóban bonyolította le mérkőzéseit és holnap reggel már vonatra ül, hogy elsőként reprezentálja a - magyar labdarúgást a világbajnokok hazájában. Erkölcsi és anyagi siker kivívását ambiconálja a kis imagyar expedíció, amelynek minden lépését nemcsak a hazájukból idegenbe szakadt dél-amerikai magyarok tízezrei figyelik, hanem az itthoni sportszerető közönség százezrei is. A külföld érdeklődése is a Ferencvárosra terelődik, mert a mieink után a labdarúgást művelő nemzetek kiváló csapataira is rákerül a sor, s mi büszkék lehetünk, ha bajnokcsapatunk, a Közép-európai Kupa győztese úgy fog szerepelni, hogy a közép-európai futballt reprezentálva a világbajnokok méltó ellenfele lesz. Az indulástól étkezésig három teljes hét áll a Ferencváros rendelkezésére. Fáradságos a tengeti út, de elégséges, az idő. hogy a fáralamukat kipihenjék és akklimatizálódjanak. Ferencvárosi fiúk! Jó utat, jó munkát! Váltsátok valóra azok reményeit, akik bennetek bíznak! Szerencsés utat! (A Tempó c. képes sportlápból — 1929. június 4.) CSAK ÖSSZETARTÁS, HARC ÉS JÓKEDÉLY! Zengjen, zúgjon a dal, harsogjon az induló a hosszú úton és ha a kék vizek másik partján eljön az óra, jó kedvvel, büszkén, magabízón nézzetek szembe az ellenféllel. Hosszú az út, de bármennyire nyúlik is a napok unalma, hátra ne nézzetek. Nincs mit keresni itt, ahonnan elindultatok, amíg le nem jár küldetést ék perce. Nincs szükségtek arra, hogy hátraforduljatok, mert tudnotok kell, hogy mögöttetek egy ország áll és sóhajokban küldi utánatok segítő buzdítását, éltető szeretetét, de győzelmet váró reménységét is. A búcsúcsók tüze az ölelés melege váljon duzzadó, lángoló akarattá a szívetekben és a nagy bizakodás, mely ott utazik veletek az egész ország sporttársadalmának szívéből sarjadva lobogó lelkesedéssel töltse el mindnyájatokat. A feladat amelyre a Ferencváros színeiben vállalkoztatok, nagy és nehéz. Méltó azokhoz a színekhez amelyeket viseltek, méltó a névhez, amelynek képviseletében Dél- Amerika földjén megjelentek. A zöld- féhér zászlót dicső elődeitek már meglengették a világ minden táján. Észak és dél, nyugat és kelet nyögte a franz- stadti legények szilaj erejének, harcos lelkének, művészi tudásának súlyát, s a világ nem egyszer el'bámujt már a ferencvárosiakon keresztül a magyar futball szépségein. A zászló most is a kezetekben, s ha kézbe vettétek, jól vigyázzatok reá, hogy magasan lobogjon, csüggedten alá ne bukjon. A magyar sportkultúra hajósai vagytok, akik új Kolumbuszként szálltok ki azokon a nevezetes partokon, ahol még nem ismerik a magyart, nem tudják mit tud a magyar futballista. Ti lesztek az elsők, akik a piros- féhér-zöld zászlót a magyar sport nevében arra a földre tűzitek, tiétek az úttörők minden öröme és felelőssége. A nagy feladat egész férfiakat kíván és a férfi, aki erre a feladatra vállalkozott, nem adhatja fel a harcot az utolsó állomásig. Tudjuk, tudástok csodás, akaratotok acélos, szívetek bátor, de a játék néha kegyetlen csúfot űz minden jó tulajdonsággal, a futball is4
