Nagy Béla: Fradi futballkönyv (Budapest, 1985)
85 év, 85 fénykép
Kovács Károly átigazolása nem mindennapi módon kezdődött. 1929 januárjában Kovács egy osztrák csapathoz, a Wiener AC-hoz nyújtotta be átigazolási kérelmét. Miután a WAC tagjai közé tartozott, a Ferencváros nevében Szigeti Imre, a futballszakosztály elnöke felkereste a bécsiek vezetőit és kérte, adják át a szombathelyi csatárt. Mivel ők azonnal kiadták, nem volt nehéz rájönni, hogy az egész nagy „dribli” a fradisták kívánságára történt, így kívánták megszerezni a játékost. A SZAK ugyanis a Ferencvárosnak nem adta volna ki, így viszont már nem rendelkezett vele régi egyesülete. Ez mind szépen hangzik, és hangos volt a város a Fradi vezérkarának agyafúrt „haditet- tétől”. Csakhogy adminisztrációs és formai hibák történtek az átigazolásnál, így az Osztrák Szövetség nein adhatta ki Kovácsot, mert nem volt az ő játékosuk. Az MLSZ megtagadta Kovács újabb kiadatását az osztrák szövetségnek — így a Szombathelyi AK játékosa maradt. A Ferencváros újabb átigazolási kérelmet nyújtott be — ezúttal már a szombathelyiekhez. Kérte a csatárt, akit vissza sem engedtek Pestről, hanem a tartalékcsapatban játszatták. Hosszas huzavona után végül bemutatkozott a Ferencvárosban. A Wacker elleni mérkőzésen előbb kihagyott egy 11-est, majd szerzett egy gólt — csukafejessel... Néhány hónap múlva pedig vígan hajózott a Ferencváros híres dél-amerikai túrájára. Kovács a következő fényképen látható. A T-betűs csatársor a klub történetének felejthetetlen fejezete. A Táncos, Takács II, Turay, Toldi, Kohut összetételű csatársorunk először Sáo Paulóban, 13
