Nagy Béla: Toldi Géza. A Fradi szív és szellem megtestesítője (Budapest, 1984)

1934. április 29. Prága: Csehszlovákia—Magyar- ország 2—2. Toldi jó volt a mezőnyben és megfelelt a kapu előtt is. Előnyére kell írni, hogy vigyázott magára és óvakodott a kiáltó faultoktól. Lövéseiben őt is, mint a csapat többi tagját, üldözte a balsze­rencse. Idézet a Poldelni List nevű prágai lapból: „Sárosi igazolta a róla szóló jó híreket. Volt egy másik csatár is, aki ugyan még mindig sokat beszél, de aki imponál nekünk. Toldi az, aki valahányszor megjelent Planics- ka kapuja előtt elszorult a szívünk. Mint csúszó kígyó megy a labdára és meglepő mozdulataival váratlan for­dulatot tud adni a játéknak." 1934. május 10. Üllői út: Magyarország—Anglia 2—1. Toldi tartotta jó formáját. A mezőnyben ren­geteg munkát vállal magára és hibátlanul, egyre stílu­sosabban el is végzi. Toldi Géza nyilatkozata a szenzációs győzelem után: — Ahogyan ma viselkedett a magyar közönség, az páratlan, így aztán lehet futballozni. Több gólt érde­meltek volna tőlünk az angolok. Az olaszországi világbajnokság előtt ez volt a ma­gyar csapat utolsó „előkészületi" mérkőzése. Az út előtt a rendkívül népszerű Toldit is meginterjúvolták. — Világbajnokság? Hát nagyon köszörülöm rá a csukámat. Lesz ott egy kis törleszteni valóm. Osztrá­kok, olaszok, németek. . . Tartozom nekik egy pár dugóval, ami a múltban egyszer-másszor a cipőmben maradt. A világbajnokságon ki akarom rázni belőle őket. Nagyon nyomják a tyúkszememet. . . Igaz, hogy nem lesz könnyű dolog. A tét óriási. Ilyen még nem is volt! Toldi úgy értelmezte az utóbbi mondatot, hogy magyar csapat még nem indult VB-n, így a bemutat­kozás 1934-re maradt. A magyar válogatott első vi­lágbajnoki mérkőzésén Toldi is helyet kapott a csa­patban. Két góllal hálálta meg a bizalmat. . . 1934. május 27. Nápoly: Magyarország-Egyiptom 4—2 VB. Toldi két góljának a története: a 30. percben Markos beadását Toldi tíz méterről magasan, ívelten fejeli kapura. A kapus fogja, de Toldi abban a pilla­natban „dönti be" labdástól a kapuba, amikor magá­hoz akarja húzni a labdát. Nem vitás a gól, a kapus méq be is dobia dühében a labdát a hálóba. . . Az új, nápolyi stadionban ez volt az első fradista által szer­zett gól. A II. félidő 16. percében „Toldi rohan hátulról, hogy ne maradjon Markos mögött és éppen a kellő pillanatban érkezik a 16-os vonalhoz. A lépés jól jön ki, már messziről látja a feléje tartó labdát és irtóza­tos erővel vágja azt süvítő, félmagas lövéssel a jobb kapufa mellett a hálóba. Szédületes lövés volt, olyan amilyen a legigazibb Toldit állította elénk. A futball- iskolában, mint a védhetetlen lövés esetét tanítják az ilyen bombákatA szép gól, a jó játék kedvező vissz­hangra talált a sajtóban js: „ Vincze és Toldi a két hőse ennek a mérkőzésnek. Ők ketten dolgoztak elöl és há­tul. Es a siker érdeme elsősorban az övék." 1934. május 31. Bologna: Ausztria—Magyarország 2—1 VB. Toldi amikor megtudta, hogy Mattea lesz a bíró, nem akarta a játékot vállani! A befolyásos Meisl Hugó javaslatára megváltoztatták a bíróküldést — ter­mészetesen számunkra rendkívül kedvezőtlen módon. Mattea ugyanis nem szerette a küzdőképes Toldi já­tékát, több mérkőzésen volt már afférjük. Meisl félt Tolditól. Olyan bírót akart, aki nem engedi Toldit úgy játszani, ahogy szokott. Meisl jól számított. . . — Ahogy visszaemlékezem egyszerűen tönkretette válogatottunkat. Nemcsak azzal, hogy két iskola ti­zenegyest nem ítélt meg, s amikor 2—1-re szépítet­tünk, Markost nyomban indokolatlanul kiállította, hanem azzal is, hogy közbe fújt minden jól induló ak­ciónknál. Tehetetlenül vergődtünk, idegeink patta­násig feszültek és csak hajszálon múlott, hogy amikor a végén lejöttünk a pályáról nem estünk neki a VB szereplésünket kettétörő bírónak. Ne gondolják, hogy a játékvezetőkkel szembeni régi elfogultság diktáltat- ta velem ezeket a mondatokat. Valóban gálád eset történt, ezt vezetőim, játékostársaim és a külföldi szakértők is elismerték. Elismerték Toldi jó teljesítményét ezen a szomo­rúvégű mérkőzésen is: Toldi felvonultatta szokott eré­nyeit. Agilis, lelkes volt, néhány szép lövést is láttunk tőle, mégsem volt az igazi. Zavarták őt Mattea bíró­val kapcsolatos kellemetlen emlékei. . . Az 1934-es VB-n a magyar csapat legeredménye­sebb játékosa a 2 gólos Toldi Géza volt. A „gólkirá­lyok" is mindössze 5 gólt szereztek: Nejedly—Cseh­szlovákia, Conen—Németország. Toldi még egy gólt lőtt ebben az évben, és nagy örömére a nagyrivális osztrákok kapujába. De ez már ősszel a Hungária úton történt. 1934. október 7. Hungária út: Magyarország- Ausztria 3-1. A 86. percben Tamássy szerzett egy labdát, tőle Cseh kapta aki kicselezte Sesztát, lefutott az alapvonalig és onnan félmagasan középre adott. A kapu előterében lévő Toldinak csak előre kellett „dőlni" és fejéről a labda a hálóba jutott. Gólt ünne­pelhetett a szurkolósereg. Azt a gólt, amely bebiztosí­totta a magyar csapat győzelmét. Ekkor már négy éve nem győzött a magyar válogatott az osztrákok ellen! Dietz szövetségi kapitány: — Toldi óriási munkabírá­sával segített bennünket az igazán rég óhajtott győze­lemhez. Toldi várja az aranyérmet Toldi meséli: — eddig 24-szer voltam válogatott. Sárosi is ugyanannyiszor. 33

Next

/
Thumbnails
Contents