Nagy Béla: Toldi Géza. A Fradi szív és szellem megtestesítője (Budapest, 1984)
— Milyen érzés volt a válogatottság után hosszú heteken át még a Fradiból is kimaradni? Emlékszel erre a barátságos mérkőzésre? — Fájó dolog volt, de éreztem, hogy nem igaztalan a kihagyás. Sorozatban nem voltam képes megfelelő játékra, ezért igazat adtam az edzőnek, nem haragudtam rá. Aztán szép lassan ismét visszatértek a sikerek. . . — Ferencváros—Vasas 5—1: Toldi három gólt lőtt! ,A régen látott Toldi játéka és három gólja az eredményesség megtestesülése volt." — Ferencváros—Hungária 4—2 „Toldi harcos játékos. Keményen áll a lábán és a hosszú lábak sokszor oda is elnyúlnak, ahol már senki sem várja. A mezőnyben kitünően küzdött, fejeseivel kitűnt, de a kapu előtt nem volt szerencséje." — Ferencváros—Újpest 1—0: A mérkőzés egyetlen gólját Toldi fejelte! „Toldi volt az egyetlen ferencvárosi belső, aki végig jól játszott. Sőt kitűnő formáról tett tanúságot a fiatal csatár, s góljával a mérkőzés hőse lett." — Ezek a meccsek a Ferencváros számára is egy sikeres év reményét sejtették. Persze százszázalékos bajnokságra azt hiszem, ekkor még nem gondoltatok. — Nem gondoltunk mi még ekkor egy veretlenül megnyert bajnokságra sem. Csak, ahogy „fogytak" a meccsek, úgy nőtt az izgalmunk a veretlenségért. Aztán persze a százszázalékos sikerért. Kicsit nyomott bennünket ez a tény, de szerencsére jó formában voltunk, és talán úgy igazságos, ha azt is elmondom, hogy időnként szerencsénk is volt... 1932: a százszázalékos bajnokság egyik Január elsején Esslingenben portyáztak a mieink. 8—3-ra győztek az újévi mérkőzésen és Toldi is hozzájárult a gólzáporos évkezdethez. Egyet az első, kettőt a második félidőben „betermelt". .. Január 10-én, a túra utolsó mérkőzésén a Ferencváros ragyogó játékot mutatott be (Cassel válogatott 7—0). A mérkőzés végén a közönség berohant a pályára és óriási ünneplésben részesítette játékosainkat, sőt néhányat a vállukon vittek az öltözőbe. Toldi Géza is így járt, hiszen a kitűnő csatár ezen a mérkőzésen 5 gólt rúgott! Idehaza a bajnoki idény is Toldi góllal kezdődött. A Ferencváros—Nemzeti (5—1) mérkőzés 3. percében már „Toldi szépen kitör és éles lövése pontosan a bal sarokba suhan." Ferencváros—Vasas 5—0. A százszázalékos bajnokságra törő Fradi folytatta ötgólos sorozatát. A csapat ekkor sorrendben már 16. győzelmét aratta! Toldi ezúttal is három góllal terhelte az ellenfél kapuját. Lőtt egy potyagólt, egy bombagólt és fejelt is egyet. A labdát olyan erősen fejelte kapura, hogy a Vasas kapusának „bevitte" a kezét labdástól, mindenestől. . . Több fejesgólodnál írták, hogy bombaerős, védhe- tetlen, hálószaggató. Ez adottságból vagy gyakorlásból eredt? — Eleinte Pista bácsi, majd Blum Zoli gyakoroltatta velem a bomba fejeseket. Sokat próbáltunk az edzéseken, de egy kis adottság kétségtelenül kellett az egészhez. Ismét egy 5—0-as győzelem következett — méghozzá nem is akárhol: Újpesten! A legszebb gól öt perccel a befejezés előtt született: „Lyka tisztán futhat a labdával, s úgy centerez, hogy Táncosnak is becsületére válna. Toldi bent tankként rohan a labdára, s lövésszerű fejessel vágja a balsarokba. Ez a gól megkoronázása volt az ötös sorozatnak. Produkció volt, amelynek nyomán még az ellenfél szívében is elismeréssé változott a keserűség. Amint az utolsó bírói fütty elhangzott, ellepte a pályát a fanatikusok serege. A ferencvárosi játékosokhoz rohantak, s Toldit sikerült vállukra emelni." Mond, milyen érzés egy-egy nagy siker után így „távozni"? — Szó szerint felemelő! A játékos együtt örül a szurkolóval, akinek sikerült örömet, gyönyörűséget okozni. Sokszor pihentem" a B-közép tagjainak a vállán, de külföldön is felkapták egy-egy jó teljesítmény után! Hiába — akkor még nagyon lelkesek voltak az emberek .. . Persze a játékos is kiadott magából mindent egy-egy hőn óhajtott győzelemért. Toldi a „gólgép”! Toldi Gézát nagyon megbámulta egyik éltesebb klubtársa. Az öreg fradista nem tudta elfeledni azt a remek fejesgólt, ami a meccs végefelé született. így szólt: — Hogyan csináltad azt Géza? A nyakad úgy kinyúlt, mint valami zsiráfnyak. . . — Hja, megvan annak a forsza. — válaszolt Toldi a világ legtermészetesebb hangján. — A mai géptechnikás világban nem úgy megy, mint régen. — Halljam, hogyan csinálod? — Tetszik tudni, itt — mutatta a jobb combja felett — van egy gomb. Ha ezt megnyomom, akkor a nyakam egyszeriben megnyúlik, előreugrik. Ez az egész. Az öreg fradista egy pillanatig egészen komolyan vette a dolgot. . . 20
