Nagy Béla: Toldi Géza. A Fradi szív és szellem megtestesítője (Budapest, 1984)
Természetesen komolyabb értékelések, jellemzések is megjelentek. 1932 áprilisában így írtak a mi Toldinkról: Nem csak a zöld-fehéreknél, de a válogatottban is vetélytárs nélkül áll a balösszekötő posztján. Játékát az erő, lendület és keménység jellemzi. Hosszú lábaival mindenbe belenyúl, s nagy lendületű lövései, igen eredményesek. De magas alakja a levegőben is úrrá teszi, s kapu előtt félelmetes fejelő. Nem a finom, pontos passzok embere. Neki a nagy terület, a nagy távolság az eleme. Kicsiny területen csak közelharcait vívja, de azokat becsületes szívóssággal és félelmetes keménységgel." A százszázalékos bajnokság egyik sláger eseménye a Fradi 100. gólja volt. Óriási várakozás előzte meg, amit csak fokozott az a tény, hogy az esedékes gól nehezen született meg. A Ferencváros—III. kerület mérkőzés ugyanis felhőszakadás miatt félbeszakadt — így újabb két napot kellett várni a jubileumi gólra. Aztán 1932. május 31-én megszületett. „Táncos Takács elé ad, aki lefut a kornervonalig, s onnan íveli befelé a labdát, mely átszáll balra. Toldi és Beretvás ugrik fel érte, a csatár feje magasabbra nyúl, s róla csúsztatottan megy a labda, de mégis elég erősen a kapu jobb alsó sarkába. A nézőtér hatalmas ünnepléssel fogadja a gólt, amely a Ferencváros századik gólja a bajnokságban!” — Oh, nagyszerű volt a kis Taki beadása. Még ma is emlékszem, hogy a hálón a kapus törülközője díszelgett. A kapus állandóan törölgette a kezét, ugyanis nagy sár volt. Nagy örömet jelentett ez a WO. gól — óriási ovációval fogadták a szurkolók, de mi magunk játékosok is alig vártuk, hogy benn legyen.. . A nézők nem csak a mérkőzésen, utána is ünnepeltek. Érthető volt ez a nagy öröm, hiszen a klub történetében először fordult elő, hogy a zöld-fehérek a bajnokságban elérték a 100. gólt Weinberg, az FTC régi játékosa már hetekkel ezelőtt értékes plaketteket ajánlott fel a 100. gól szerzőjének, sőt még az előkészítőjének is. A gólt Toldi fejelte, és Takács II adta be a labdát. így a szép ajándékot ez a két játékos kapta azon a klubvacsorán, amelyet a nevezetes esemény tiszteletére rendeztek. A szurkolók a csapatnak a 100. gól emlékére egy babérkoszorút küldtek.. . Toldi gólja zárta a százszázalékos bajnokságot! Az utolsó mérkőzésen a Budai 11 elleni találkozón, a II. félidő 10. percében ezzel a góllal zárult a felejtehtet- len bajnoki esztendő: „Táncos jól íveli a sarokból a labdát, és Toldi bombafejese a hálóba száll, azt még a jó helyen álló kapus sem tudja megfogni." Toldi Géza 1932 tavaszán 25 mérkőzésen 36 gólt rúgott és fejelt! Volt olyan sorozata, hogy zsinórban tíz mérkőzésen rendre gólszerző volt! A gólok zömét nemzetközi és kupamérkőzéseken szerezte, de, hogy a bajnoki találkozókon sem tétlenkedett bizonyítja az a tény, hogy a góllövőlistán a 3. helyen végzett: Takács II (42 gól), Cseh II (26 gól), Toldi (23 gól). Emlékeid a százszázalékos bajnoksággal kapcsolatban? — Nagyon örültem annak az ezüst cigarettatárcának, amelyet az utolsó mérkőzés után a szurkolóktól kaptam. Valamennyi játékosnak vettek, ami bizony nem kis összeget jelentett. Az akkori gazdasági helyzetben a mi szegény, kis pénzű szurkolóinktól ez óriási dolognak számított! A tárcát évtizedeken keresztül őriztem, majd átadtam az FTC múzeumnak. Ma is ott van, bárki megnézheti. •* A sok szép siker után hidegzuhanyként hatott a Ferencváros KK-ban elszenvedett veresége: Juventus— Ferencváros 4—0! A csatársorban csak Toldinak ment a játék, de a góllövéshez neki sem volt szerencséje. Még csak 1—0 volt az eredmény, amikor például egyik bombája az olasz kapust úgy találta el, hogy annak cipője orráról a kapufára pattant a labda és onnan kivágódott szögletre! * A Ferencváros 8—0-ra verte a Kispestet, de a T-be- tűs csatársor játékával igencsak elégedetlenkedtek a szakvezetők! A szurkolók viccesen fogták fel a dolgot: — Olvasta? A nyolc gól ellenére sem tetszett a Fradi belsőhármasa. — Nézze, még mindig jobb, mintha ezt írnák: „A vereség ellenére is tetszett a Fradi belsőhármasa." * A Hungária elleni Magyar Kupa döntőn Toldi olyan, 16 m-ről leadott bombagóllal szerezte meg a vezetést, hogy a kapus — bár látta a lövést — annyi ideje sem volt, hogy a kezét felemelje! A mérkőzés utolsó perceiben, 4—3-as Hungária vezetés után Toldi ismét gólszerző lehetett volna. Fejéről a labda már- már a kapuba jutott, mikor az egyik Hungária védő vetődve kézzel kiütötte. Megérte neki a „kapusbravúr", mert az igazi kapus pedig Sárosi 11-esét védte! * Toldi így mesélte el a Jugoszlávia ellen szerzett gólját a Nemzeti Sport tudósítójának: — A bírót a belgrádi közönség teljesen megfélemlítette. Takács Jóskát a 16-oson belül lerúgták, de nem mert 11-est adni — kivitte a labdát a 16-os vonalára. Azért a szabadrúgásból is gól lett! Sárosi Gyurkára vigyáztak, kézzel lökdösték, s engem szabadon hagytak. így azután befejelhettem a labdát, kiegyenlítettünk. Egyébként a Ferencvárosnak Európában ez volt az első villanyfényes mérkőzése! (Ferencváros—Jugoszlávia 2—2) 21
