Nagy Béla: Futballévtizedek. 125 magyar-osztrák válogatott mérkőzés története (Budapest, 1984)

II. rész. A "Wunder-Manschafttól" a magyar "Aranycsapatig" 1923-1955

(Bocskai), Vincze (Üjpest), Sárosi (Ferencváros), Toldi (Ferencváros), Titkos (Hungária) Szövetségi kapitány: Dietz Károly dr. Csapatkapitány: Sternberg. > Ausztria: Platzer — Pawlitscek, Scmaus — Wagner, Hoffmann, Érdi — Vogel II, Strom, Bi­can, Hahnemann, Vogel I Cs: Platzer h. Raftl a 62. percben Szövetségi kapitány: Meisl Hugo Csapatkapitány: Wagner Sárosi, Turay és Toldi egymást múlták felül. Különösen Toldi Gézát dicsérték. „Fáradhatatlanul küzdötte végig a mérkőzést. Öt és Turayt még az sem kedvetlenítette el, hogy a többiek „beültek a páholyba”. Toldi sokat és jól játszott, s egy-két esettől eltekintve még a bécsi közönségnek sem volt kifogása ellene. Pedig ez a közönség jókora elfogultsággal figyeli Toldit... Egyébként vala­mennyi gólt védelmi hiba előzte meg. Első gólunk előtt Pawlicek hibázott óriásit, a második előtt Hoffmann és Pawlicek „közös erővel” elengedte Sárosit, a harmadik előtt az egész osztrák véde­lem Titkost hajkurászta és Sárosi szabadon ma­radt, a negyedik gólunk előtt pedig Schmaus kö­vetett el súlyos hibát. Az osztrákok Szalaynak köszönhették első gól­jukat, ő adta a labdát a gólhelyzetben álló Bi- cannak, a második gól Szabó „érdeme” volt, a harmadik gólnál védelmünk leállt, mert Vogel II lesből indult, a negyedik gólnál Szabó hóna alatt csúszott a labda a kapuba. Általában azonban a mi , csatársorunk támadásaiban több erő, lendület és „gólszag” volt, mint az osztrákokéban. Azonban nem elég 45 percig küzdeni, akkor sem, ha előny­nyel végződik az első félidő. A meccs végéig kell küzdeni es gólt lőni, mert csakis így biztosítható a győzelem. A magyar csapat Bécsben megelége­dett a 4-2-vel, holott — revansot vehetett volna a 8-2-ért. Ezért nem érdemelt döntetlennél jobb eredményt.” 1936. április 5. Bécs, Hohe Warte, 46 000 néző. Vezette: Lederq (Franciaország) MAGYARORSZÁG-AUSZTRIA 5-3 (3-1) G: Kállai 3, Cseh II 2, ill. Bican 2, Zischek Magyarország: Szabó (Hungária) — Futó (Üj­pest), Bíró (Hungária) — Seres (Üjpest), Szűcs (Üjpest), Lázár (Ferencváros) — Sas (Hungária), Vincze (Üjpest), Kállai (Üjpest), Cseh II (Hungá­ria), Titkos (Hungária) Szövetségi kapitány: Dietz Károly dr. Csapatkapitány: Cseh II. László Ausztria: Havlicsek — Sesta, Schmaus — Mode, Smistik, Urbanek — Zispchek, Hahnemann, Stoiber, Bican, Hahnreiter Szövetségi kapitány: Meisl Hugo Csapatkapitány: Smistik „A diadalban a lelki tényezők határozottan nagy szerepet játszottak. A magyar fiúk beismerték, hogy az előzetes kritika nem leverő, ellenkezőleg ösztönző hatással volt a játékosokra. Mérkőzés előtt nem hízelgéssel, simogatással, tömjénezéssel kell a játékost harcra buzdítani. Többet ér, ha rá­mutatunk hibáira. A »csakazértis-« főleg nálunk magyaroknál a legjobb ösztönző szer.” Hosszú-hosszú évek után rúgott 5 gólt és győ­zött a magyar csapat Bécsben! Az újonc Kállai három góllal mutatkozott be ... A legszebb talán az a gólja volt, amely a 72. percben esett: „Titkos átmegy Mockon, de ott van még Sesta. Sesta és Titkos között pár pillanatig kemény harc van, testcselekkel igyekeznek egymást becsapni. Titkos az ügyesebb, egérutat nyer, elmegy, be­gurítja a labdát a jó iramban érkező Kállainak, aki már várt erre a beadásra. Kállai két lépésre a 16-oson belül kapja és pompás lövéssel a jobb felső sarokba küldi, 4-2!” Az, hogy az osztrákok is sokat veszélyeztették a magyar kaput, kitűnik Szabó értékeléséből is: „A magyar csapatban Szabó egészen csodálatos kapuvédőnek bizonyult, olyan nyugodtnak, biz­tosnak, gyorsnak régen nem láttuk, mint Bécsben. Felvonultatta nagy képességének egész tárházát. A bravúrok sorozatát láttuk tőle.” Leclerq, a franria játékvezető: — A magyar csapat jól játszott, és megérdemel­ten nyerte meg a mérkőzést. Egyszerűbben, gyor­sabban, világosabban, azaz tisztábban futballozott. Az osztrák védelem már túl öreg, ezt nagyon jól használta ki a magyar támadósor. Nagy megelé­gedéssel kell nyilatkoznom a két csapat korrekt és sportszerű viselkedéséről. Szabó és Kállai tetszett a legjobban. 1936. szeptember 27. Budapest, Üllői út, 32 000 néző Vezette: Leclerq (Franciaország) MAGYARORSZÁG-AUSZTRIA 5-3 (3-2) Eu­rópa Kupa 44

Next

/
Thumbnails
Contents