Nagy Béla: Fradisták. Az FTC labdarúgói 1900-1980 (Budapest, 1981)
Ferencvárosi emlékalbum
szetesen teljesítményétől függően a dicsérő jelzők mellett igen sok negatív megjegyzéssel is illeték szakemberek, szurkolók egyaránt. Az 1980-as év azonban bizonyára kellemes emlékként él majd a népszerű labdarúgó emlékezetében. — A tatai edzőtáborban tudtam meg, hogy az 1980-as játékom alapján én kaptam a legjobb ferencvárosi labdarúgónak járó vándordíját. Már azért is érdemes volt újra nekifeküdni és a pályán bizonyítani — a közönség sze- retetét visszaszerezni. Nagyon nagy boldogság volt az egykori híres játékostól, Toldi Gézától a trófeát átvenni. Ez is arra kötelez, hogy minél többet adjak. A jó játék mellett a szurkolók, statisztikusok a gólokat jegyzik legszívesebben. Nos, nekem a válogatottban sikerült egyszer jó sok „telitalálatot'’ elérni. Azon a bizonyos Magyarország—Luxemburg mérkőzésen bizony nagyon élveztem a játékot, persze minden egyes gól újabb sikerélményként hatott. Jó lenne mégegyszer 5 gólt lőni egy meccsen ... Na, de ahhoz mindennek sikerülni kell. Például úgy kell, hogy menjen a játék, mint 1975 tavaszán a Malmö elleni kinti kupamérkőzésen. Külföldön annyi tapsot azóta sem kaptam. Sorra bejöttek a cselek, társaimtól pedig óriási támogatást kaptam minden megmozdulásomhoz. Nagyon kellemes emlékem az a malmöi kupamérkőzés . .. A legújabb Toldi-vándor- díjas labdarúgónknak kívánjuk, hogy még sok városban játszott mérkőzése legyen kellemes emlék — de a legjobban az Üllői úti pályán várjuk a nagy alakításokat. Mert ez már hozzátartozik az Üllői út légköréhez. Ha nincs ott a pályán, akkor hiányérzetünk támad. Ilyenfélét pedig csak akkor tapasztalunk, ha klasszist vélünk felfedezni valakiben. Utóirat: Az FTC újdonsült bajnokcsapatának kiemelkedő egyénisége az a Nyilasi Tibor, aki 1980 81-es gólkirályságával a klub első „ezüstcipős” labdarúgója lett! 159