Nagy Béla: Fradisták. Az FTC labdarúgói 1900-1980 (Budapest, 1981)
Ferencvárosi emlékalbum
ségük ahhoz, hogy formába lendüljenek. Én nem vagyok az a kifejezetten mozgásügyes ember, nekem kétszer annyit kell végeznem, mint a született zseniknek, tehát ehhez kell tartani magam. Erre kell gondolnom akkor is, ha már fáj minden porcikám. annyiszor odavágtam magam a földhöz, ha legszívesebben ott maradnék a füvön elfeküdve, kinyújtózva, hogy egy picit pihenjek. Valamit, valamiért ... Zsiborás Gábor az 1979— 80-as bajnokságban mutatott kiemelkedő teljesítményéért kapta meg a híres vándordíját. Súlyos sérülése miatt csak melegítőbe öltözve vehette át az FTC—Beerschot mérkőzés előtt Tolditól a trófeát. Utána leballagott a pályáról, felöltözött és sóvárogva nézte az egészséges társakat. Azóta az egyik legtehetségesebb magyar kapus — a válogatott kerettag Kakassal folytatott rivalizálásban — bizony sokszor nézi sóvárogva társait — a kispadról... NYILASI TIBOR középpályát ennek a fiúnak találták ki, aki a mélyből úgy indít, hogy ő maga legyen ott a befejezésnél, s ha megfelelően kapja vissza a labdát, akkor a kapuig megállíthatatlan. A modern labdarúgó megtestesítője, arról nem is beszélve, hogy nagyszerű alakja van, magassága a kapu előtt jól érvényesül. Mario Corso, az egykori világhírű olasz válogatott labdarúgó 1977-ben mondta ezeket, amikor hónapokon keresztül tanulmányozta Nyilasi Tibor játékát. Termé158
