Nagy Béla: Fradisták. Portréalbum 1. (Budapest, 1979)

irodisták HORVATH FERENC HŐNICH HENRIK HOTZL ARMIN HUBER (HUBA) REZSŐ Horváth Ferenc FEDEZET (1874-1933) Első mérkőzése: 1901. május 5. Soroksári út: FTC-Old Cricketer 5-0. Első bajnoki mérkőzése: 1901. június 16. Millenáris: FTC- Bp. SC 5-1. Utolsó mérkőzése: 1902. feb­ruár 23. Millenáris: BTC-FTC 5-1. Az FTC-ben összesen 10 mér­kőzésen szerepelt (8 bajnoki, 2 nemzetközi). Góljainak száma: 1 (bajnoki). „Horváth Ferencnél senki sem volt híresebb a század- fordulón a magyar futball­ban. Nemcsak azért, mert már gyerekkorában elvesztett félkarja miatt is feltűnt a pá­lyákon a félkarú Horváth, de azért is, mert játéka kitűnő, felfogása, sportszeretete és munkakészsége pedig tökéle­tesebb volt, mint bárki másé. A lelke, szíve, gondolkodás- módja nem volt csonka! Már abban a csapatban részt vett mint játékos, amely az FTC színeinek legelső képviselője volt. A Malakyakkal fejlesztette hirtelen komollyá az 1899-ben alakult zöld-fehér csapatot, s az egyesületen belül a szak­osztály egyik naggyátevője lett. Egyike volt azoknak, akik az MLSZ megalapítását sür­gették, s mikor Kárpáti Bé­lával az alakuló közgyűlést 1901-ben egybehívta, az ót titkárává választotta. A követ­kező évben már főtitkára az MLSZ-nek. Kitűnő szakértel­me, helyes felfogása arra ösztönözte, hogy a futball szervezeti megalapozottságát kiépítse. Ezért kezdeményez­te a bíróvizsgáló bizottság felállítását. S amíg szervező erejét, széles látókörét a szö­vetségi életben érvényesítette, addig az FTC-ben is vezérlő szerepet vitt a futballcsapat felvirágoztatása terén. Ezek­ből a fényes jellembeli tulaj­donságokból fakadt híre-ne- ve, személyének, tekintélyé­nek tisztelete. S ezeket a tu­lajdonságokat megtetézte az, hogy gondolatait mindig pompásan tudta kifejezni, mert nemcsak a maga korá­nak egyik utolérhetetlen szak­értője volt a futballsportban, hanem kitűnő előadókészség­gel is meg volt áldva. Igen sokszor hangoztatta, hogy nem a csapat sikere az első és mindenek felett álló cél, hanem a becsületes tiszta sportműködés, a sportoló jel­lemszilárdsága. Hosszú évekig komoly hatást gyakorolt ezzel a puritánság­gal az FTC-re, és az egész magyar futballra is. Sportla­pot is indított, abban is hir­dette meggyőződését. 1914- 1916-ig az MLSZ alelnöke is volt. Később azonban egyre jobban bántotta a futball szellemének átalakulása. Egy ideig harcolt felfogásaiért, azután lassan félreállt.” (Nemzeti Sport) Hőnich Henrik CSATAR Az FTC-ben egy Hadi Kupa mérkőzésen szerepelt: 1916. május 21. Üllői út: FTC-NSC 0-0. Hötzl Ármin HÁTVÉD Az FTC-ben 1 nemzetközi mérkőzésen szerepelt: 1917. április 29. Prága: Sla- via-FTC 4-3. Huber(Huba) Rezső KAPUS (1903—) Első mérkőzése: 1925. június 28. Erfurt: FTC-Erfurt 1-1. Első bajnoki mérkőzése: 1925. szeptember 6. Üllői út: FTC- Vasas 3-1. Utolsó mérkőzése: 1928. no­vember 18. Millenáris: FTC- Nemzeti 1-1. Az FTC-ben összesen 99 mér­kőzésen szerepelt (48 bajno­ki, 33 nemzetközi, 18 hazai dijm.). Bajnokcsapat tagja: 1925/26, 1926 27, 1927 28. A magyar válogatottban, mint ferencvárosi játékos 1 alka­lommal szerepelt. Villámgyors mozgású, bravú­rokra is képes, de könnyel­műségre hajlamos kapusnak mutatkozott. Főként a gólvo­nalon mozgott magabizto­san. A kapu előterében vívott közelharcokban és a kifutá­soknál olykor alulmaradt - olvashatjuk jellemzéséről o válogatottak Alberttől-Zsákig című könyvéből. A váloga­tottság módja a legna­gyobb sztori Huber pálya­futásában. 1926. június 6-án válogatott csapatunk Cseh­szlovákiával játszott. A 21. percben Fischer kapus egy összeütközés után elájult. A tartalék Huber állt be helyé­re. A következő percben Ko- hut hatalmas gólt rúgott, s közben Fischer is magához tért. Mindjárt beállt a kapu­ba, míg Huber 2 perces „já­ték” után elhagyta a pályát. Huber tehát labdához sem ért, s mindössze két percig válogatott, mint ferencvárosi játékos. 1931-ben az Újpest játékosaként került be még- egyszer a válogatottba. 25

Next

/
Thumbnails
Contents