Nagy Béla: Fradisták. Portréalbum 1. (Budapest, 1979)
irodisták ' Hungler III. Imre FEDEZET Első mérkőzése: 1924. február 24. Üllői út: FTC-33 FC 0-0. Utolsó mérkőzése: 1924. május 4. Belgrád: FTC-Jugosz- lávia 2-1. Az FTC-ben összesen 6 mérkőzésen szerepelt (1 bajnoki, S nemzetk.). Hungler II. János HÁTVÉD (1900-1970) Első mérkőzése: 1920. február 22. Üllői út: FTC-BAK 0-0. Utolsó mérkőzése: 1933. december 25. Aachen: FTC— Aachen vál. 2-2. Az FTC-ben összesen 417 mérkőzésen szerepelt. (189 bajnoki, 184 nemzetközi, 44 hazai dijmérkőzés.) Coljainak száma: 9 (7 bajnoki, 2 egyéb). Bajnokcsapat tagja: 1925/26, 1926 27, 1927 28, 1933 34. Kupagyőztes csapat tagja: 1928 (KK), 1922, 1927, 1928, 1933 (Magyar Kupa) A magyar válogatottban 8 alkalommal játszott. Az FTC saját nevelésű játékosa. A népszerű „Csüngi" elegáns, könnyed játéka éveken át nagy sikert aratott. Pályafutását a sikerek sorozata — négy bajnokság, négy kupagyőzelem, KK győzelem! — kísérte. S kísérte az a nagy szeretet is, amely játékostársai és a szurkolók részéről megnyilvánult. Amikor az 1929-es világhírű dél-amerikai túrán játszottak, idehaza igy jellemezték: „Hunglert, a csapat kitűnő kapitányát mindenki úgy ismeri, mint a régivágású irodisták egyik típusát, aki nemcsak a lábával, de szívével és lelke egész füzével is játszik minden mérkőzésen, amelyen a zöld-fehér színek presztízséről van szó. Tudják jól a ferencvárosi tábor tagjai, hogy Csunginak legnagyobb vágya, élete egyik legszebb ólma vált valóra akkor, amikor a Fradi kapitánya lett, s ezt a tisztét büszkén, boldogan viseli, hogy minden tekintetben méltó utódja lehessen nagynevű, nagyhírű elődeinek. Azt is tudják a futballrajongók, hogy Hungler különösen a külföldi túrák alatt produkált mindig nagyot. Nagy tehát az öröm, hogy ezen a nehéz küzdelmekkel teli úton is hű maradt régi szokásához.” Ezt a csupaszív játékost 29 éves korában „nyugdíjazták”. Hungler, amikor szabadlistára került, előbb a Kispesttel tárgyalt, majd az amerikai Fall River Európában túrázó csapatához szerződőt. Hungler először Bécsben az Austria ellen játszót a Fall River színeiben, majd Pozsonyban lépett pályára. (Az amerikaiak mindkét mérkőzést 3-1- re nyerték.) Ezután következett a Ferencvóros-Fall River mérkőzés.,. „Hungler szinte észrevétlenül tűnt el a zöld-fehérek portójáról. Sohasem tartozott azok közé a játékosok közé, akikről sokat beszélnek, pedig már évek óta viselte a kapitányi tisztet, ami múltjának megbecsülése, tudásának elismerése volt. S most az amerikai Fall River trikójában látta viszont őt az Ollói út népe. Neki semmi esetre sem volt kellemes ez a viszontlátás. Láthatóan ideges, zavart volt, mielőtt a pályára ment. Megmegnézte kék trikóján a címert, mely semmit sem mondott neki s egy-egy verejték- cseppet törölt le a homlokáról. Néha talán más is végiggurult az arcán ... A pályán köréje állott az amerikai csapat, csokorral kedveskedtek neki. Megéljenezték, s a csokrot felvitték Hungler feleségének a tribünre. Az a csokor bizonyára sokáig illatozik majd Hunglerék szobájában.” (Nemzeti Sport - 1930) A Fradi fölényesen győzött a Fall River ellen, de az amerikaiaknak tetszhetett Csüngi játéka, hiszen magukkal akarták vinni a tengeren túlra. Hungler azonban itthon maradt, s amikor a Ferencváros nagy hátvédinségben szenvedett, minden sérelmet felejtve az első hívó szóra ismét felhúzta a zöld-fehér mezt. Igy ő is tagja lehetett az 1933/34-es bajnokcsapatnak, s egészen 1933 decemberéig a csapat rendelkezésére állt. Az ízig-vérgi fradista sportember emlékére, s talán o többi régi játékos emlékére is Íródhatott volna az a pársoros, jelképekkel tűzdelt versike, amelyet Hungler János özvegye évekkel ezelőtt férje és a szép múlt tiszteletére költött: VALAHOL A MÚLTBAN Homályos szobának eldugott zugában Függ egy sport-trófea egyhangú magányban. Egy ronda öreg pók undorító hálót kényszerített reája. Már senki sem bánja. Merre jár a napfény, amely ragyogtatta, hol csobog a forrás, amely ezüstözve képét visszaadta? Hol vannak a dombok, melyek simogatták? Boldog alázattal az útját nyitották. Valahol a múltban, rá sosem találnak, Dicsőségből is csak emlékek válnak. Győzelmi trófeák, napfényes sikerek, szurkolók szerető si- mogatása - mind. mind elmúlnak, s az egykori dicsőségekből csak emlékek maradnak. De az emlék addig él, amíg vannak olyanok, akik emlékeznek, s emlékeztetnek. Az emlék örökké élhet . . . Hungler I. József CSATAR (1896-1957) Első mérkőzése: 1920. február 15. Üllői út: FTC-UTE 2-1. Utolsó mérkőzése: 1924. január 6. Konstantinápoly: FTC-Törökország 3-0. Az FTC-ben összesen 32 mérkőzésen szerepelt (15 bajnoki, 12 nemz., 5 hazai dijm.) Góljainak száma: 1 (egyéb). Kupagyőztes csapat tagja: 1922 (Magyar Kupa). Ivanovszky Dezső CSATAR Első mérkőzése: 1916. április 23. Üllői út: FTC-MAC 3-1. Első bajnoki mérkőzése: 1916. szeptember 3. Hungária út: MTK-FTC 4-1. Utolsó mérkőzése: 1922. szeptember 17. Megyeri út: UTE-FTC 2-1. Az FTC-ben összesen 65 mérkőzésen szerepelt (34 bajnoki, 20 nemz., 11 hazai dijm.). Góljainak száma: 19 (8 bajnoki, 11 egyéb). Kupagyőztes csapat tagja: 1922 (Magyar Kupa). Iványi László CSATAR Első mérkőzése: 1907. március 30. Millenáris: FTC-BAK 3-1. Első bajnoki mérkőzése: 1907. április 21. Millenáris: FTC- MAC 3-3. Utolsó mérkőzése: 1907. november 24. Prága: DFC Prá- ga-FTC 3-0. Az FTC-ben összesen 8 mérkőzésen szerepelt (3 bajnoki, 3 nemzetk., 2 hazai dijm.). Góljainak száma: 2 (bajnoki). Izsák Károly FEDEZET (1889-1945) Első mérkőzése: 1915. október 10. Üllői út: Törekvés- FTC 2-1. Első bajnoki mérkőzése: 1916. szeptember 3. Hungária út: MTK-FTC 4-1. 26
