Nagy Béla: Ezerszer a győzelemért (Budapest, 1975)

restük fel. A Fluminense az itteni vendéglátónk, tehát velük kellett a mér­kőzés körülményeit, a hivatalos ügyeket elintéznünk. A Fluminense vezetősége nagy pironkodásck közt mentegette magát azért, hogy a hivatalos üdvözlés a pályaudvaron elmaradt. Egy nappal előbb vártak bennünket és nem tudták, mi a késés oka. Fél háromkor ültünk asztalhoz a szállodában, hogy elfogyasszuk ebé­dünket, s hat órakor már a vacsorát is elköltöttük. Siettünk az étkezéssel, mert az első riói tréning volt soron, amit a szokatlan esti világításban tar­tottam meg. Az égiek nem voltak irgalmasak hozzánk és zuhogó esőben je­lentünk meg a pályán. Tíz óra volt, amikor a csapat gyepre lépett. Harminc darab reflektor jóformán nappali világosságot árasztott a pályára. Az első pillanatra a zuhogva hulló esőben, valami tündéri fényjátéknak tűnt az egész tréning, aminek azonban komoly jelentősége volt reánk nézve. Természetes, hogy a legkomölyabb formában végeztük dolgunkat és min­denki azon volt, hogy ennek a különös helyzetnek minden csínját-binját és a mérkőzésen már megfelelő tapasztalattal álljon pályára. A 'labda olaj­festékkel fehérre van festve, hogy a levegőben is jól látható Jegyen. S való­ban, ezen a téren nincs is semmi baj. A labda a mezőnyben is, a levegőben is tökéletesen Játszik, mint nappal. A kapusoknak azonban nehezebb így a helyzetük, mert a labda repülési irányát és gyorsaságát bizonytalanabb megállapítani. Nagy kíváncsisággal várjuk az első villanyfény melletti, éjszakai mér­kőzésünket. (Tóth edző levele Rióból — július 3.) Ferencváros—America FC 1:1 július 4., Rio de Janeiro Második mérkőzésünket az eredeti tervünktől eltérően nem az FC Flumi­nense, hanem Rio állam bajnoka, az America FC ellen játszottuk. Almeida bíró sípjelére mindkét csapat egyszerre fut a gyönyörűen ki­világított Fluminense pályára, és a szokott módon üdvözli a közönséget. A mi összeállításunk: Amsei — Hungler, Papp — Furmann, Bukovi, Obitz — Táncos, Takács, Turay, Toldi, Kohut. Most látjuk csak, hogy itt hiányzik a Sao Paulo-i lelkesítő magyar tömeg. Azért a közönség szimpatikuson fogadja a magyar csapatot, hiszen jó híre már megelőzte, és ez nagy respektust szerzett itt is. A világítás a maga nemében tökéletesnek mondható. Persze a mieinknek mégis szokatlan ez. A 15. percben lendül végre komoly táma­dásba a Ferencváros, és kezdi mutatni azt a szemkápráztató játékot, amelyet már a Paulista ellen is megcsodáltak. Itt is kezd felmelegedni a közönség. Hiába azonban a Ferencváros szép játéka, amikor az csak a tizenhatosig tart és nem érik góllá. 0:0-ra végződik a félidő. II. félidő a Ferencváros vehemens rohamaival indul. Egymás után háromszor veszélyes a helyzet Joel kapuja előtt, de nincs eredmény. Az iram fokozódik és most kezd igazán szemkápráztató játék kialakulni. A riói szakértők is elismerőleg nyilatkoznak a Ferencváros játékáról. Ilyet még riói pályán nem láttak. A közönség fel­áll az ülőhelyeken is, és úgy gyönyörködik a játékban. A brazilok is vezet­nek veszélyes támadásokat, de a közönség idegessége úgy látszik a játéko­sokat is éifogta, mert a híres Mineiro közelről háromszor is hibáz. A 35. percben egy heves és váratlan ellentámadásból Solral gólt ér el. Föld­rengésszerű ováció fogadta a gólt. Szerencsére a játékosokat nem zavarta meg a váratlanul bekapott gól, és nyugodtan kombinálnak. Valósággal mű­17

Next

/
Thumbnails
Contents