Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
3. Oroszország
gyógyszereket helyben készítették el, amelyek a város lakosságának is rendelkezésére álltak. Az orosz fejedelemségek gyógyító gyakorlatára utaló feljegyzések hasonló képet rajzolnak, mint Európa nyugati és középső területén. A gyakorlott orvosok, ügyes sebészek inkább fejedelmi udvarokban működtek, többségüket külföldről hívták meg. A hazai „szakemberképzés" a már említett kolostorokban történt, az elméleti képzés mellett inkább a gyakorlati munkára készítették fel a szerzetes barátokat. Ezt a formálódó egészségügyi-betegápoló kultúrát döntötte romba az 1237-1240 között bekövetkezett hatalmas mongol támadás, amely megsemmisítette az orosz fejedelemségeket, elpusztultak a városok és a falvak. Elpusztult Szmolenszk, Vityebszk, Polock, Novgorod, Pszkov. A mongol uralom alatt meggyengültek az orosz fejedelemségeken belül a központi hatalom bástyái, az állandó bizonytalanság miatt jelentős életszínvonal esés - ha lehet ezzel a kifejezéssel élni -következett be. A görög keleti egyház jelentősége nem gyengült, főleg azután, hogy Kijev jelentősége lehanyatlott, az orosz egyház és a szellemi élet központja pedig a 859-ben alapított Novgorodba helyeződött át. Novgorod hasonló szerepet töltött be az orosz szellemi életben, mint nálunk Pannonhalma. Novgorodban alapították az első nyilvános iskolát a 14. században, 1417-ben pedig - egyházi kezelésben - megnyitották az első állami kórházat, amelyben nemcsak szegény, hozzátartozó nélküli betegeket helyeztek el, hanem olyanokat is, akiknek otthoni kezelése igényelt bizonyos elkülönítést. Novgorod legnagyobb kolostorában nemcsak papképzéssel, jogász és tanárképzéssel foglalkoztak, bizonyos adatok szerint itt történt a betegápolásra és gyógyító tevékenységre való felkészítés is. A monostor azon szárnyában, ahol az előbbi oktatás volt, Galenust és Hippokratészt ábrázoló freskókat fedeztek fel az elmúlt században. A falusi környezetben a füvesasszonyok, a bábák, a gyakorlatban elsajátított ismeretekkel rendelkező borbély-sebészek munkája jelentette a „betegellátást". Ezekben az évtizedekben erősödött meg a moszkvai fejedelemség, épült fel Moszkva. Korabeli krónikás adatok szerint, 1380-ban Dimitrij Donszkij fejedelemnek a kulikovói mezőkön a tatárok felett győztes seregében szerzetes barátok és polgári sebészek is jelen voltak, akik a sebesülteket bekötözték, biztos helyre szállították. Maga a herceg is megsebesült a karján és a lábán, amit a csatatéren a barátok bekötöztek úgy, hogy az ellenség nem vette észre. Dimitrij 89
